Háromnapos gyász Kárpátalján, tárgyalások Kijevben

A szűkebb elnöki jogköröket előíró korábbi alkotmányhoz való visszatérés része a válság megoldását célzó, Janukovics elnök és az ellenzéki vezetők által pénteken aláírt megállapodásnak.    A parlament ezt követően elfogadta azt a törvényt is, amely feltétel nélküli amnesztiát biztosít mindazok számára, akiket a kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban tartóztattak le.  Háromnapos gyász kezdődik a tüntetések áldozatainak emlékére KárpátaljánHáromnapos gyászt hirdetett az ukrajnai hatalom elleni tüntetések során életüket vesztett áldozatok emlékére pénteken a Kárpátaljai megyei tanács (közgyűlés). A vasárnapig tartó közös gyász megtartását Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke rendelte el. Ennek értelmében a hét utolsó három napján a legnyugatibb ukrajnai megye területén működő vállalatoknak és intézményeknek félárbocra kell ereszteniük a fekete gyászszalaggal megjelölt ukrán állami zászlót. A szórakozóhelyeken, vendéglátóipari egységekben korlátozni kell a rendezvények, ünnepségek megtartását és a zenelejátszást. A különböző felekezeteknek gyászistentiszteletet kell tartaniuk az elhunytak emlékére.    Ugyancsak háromnapos gyászt rendeltek el péntektől Lembergben (Lviv). A városból és a hozzá tartozó megyéből tizenhárom tüntető vesztette életét a csütörtöki kijevi összecsapásokban. Az elnöki hivatal közleményben jelentette be a megállapodástAz ukrajnai politikai válság rendezéséről szóló megállapodást Viktor Janukovics ukrán elnök és a parlamenti ellenzék három vezetője, Arszenyij Jacenyuk, Vitalij Klicsko és Oleh Tyahnibok írta alá - közölte az ukrán államfő hivatala pénteken. Az aláírási aktuson jelen volt Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, továbbá Eric Fournier, a francia külügyminisztérium kontinentális Európa főosztályának vezetője.    "Jelen megállapodás aláírását követő 48 órán belül sor kerül annak a különleges törvénynek az elfogadására, aláírására és kihirdetésére, amely visszaállítja Ukrajna 2004. évi alkotmányát" - olvasható a közleményben.    "A megállapodás aláírói kinyilvánítják szándékukat, hogy koalíciót hoznak létre és nemzeti egységkormányt állítanak fel az aláírástól számított 10 napon belül" - áll a közleményében.    "Az elnökválasztást az új ukrán alkotmány elfogadása után azonnal, de legkésőbb 2014. december végéig megrendezik, új választási törvényt fogadnak el, és új központi választási bizottságot hoznak létre arányos alapon, az EBESZ és a Velencei Bizottság szabályai szerint" - olvasható a közleményben.    A dokumentum szerint az ukrán hatóságok nem fognak bevezetni rendkívüli állapotot az országban, és a parlament "elfogad egy harmadik törvényt a büntetőjogi felelősség alóli mentesítésről, amely ugyanazokra a törvénysértésekre vonatkozik, mint a 2014. február 17-i törvény" - áll az ukrán elnöki hivatal közleményében. Steinmeier óvatos optimizmussal értékelte a megállapodástÓvatos optimizmussal értékelte Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az ukrán elnök és az ellenzéki vezetők pénteki megállapodását az ukrán válság rendezéséről. "Talán ez volt az utolsó esély arra, hogy megtaláljuk a kiutat az erőszakspirálból. Viszont nem sikerült minden problémát megoldani" - fogalmazott Steinmeier az egyezménnyel kapcsolatosan, amelynek aláírásánál Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel együtt személyesen volt jelen Kijevben.    A német diplomácia vezetője ennek ellenére úgy vélte, alapvetően bizakodóan kell a jövőbe tekinteni. Steinmeier elmondta: a megállapodás előirányozza azt is, hogy ideiglenesen életbe léptessék a 2004-ben elfogadott alkotmányt.    A német és a lengyel külügyminiszter előzőleg a Függetlenség terén vitatták meg a kormányellenes tüntetőkkel a belpolitikai válság megoldását célzó megállapodás tervezetét.    Viktor Janukovics ukrán elnök délelőtt jelentette be, hogy előre hozott elnökválasztást kezdeményez, továbbá beleegyezett az alkotmányreformba és egy nemzeti egységkormány megalakításába. Szakértő: túl későn jött Janukovics bejelentéseTúl későn tett bejelentést Viktor Janukovics ukrán elnök az ellenzék feltételeinek elfogadásáról, kizárt, hogy ezzel megoldódna a válság - mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa pénteken az MTI-nek. Az elemző kiemelte: bár az államfő engedett az ellenzék követeléseinek, és elfogadta az előre hozott elnökválasztásokat, az átmeneti kormány felállítását, valamint az ország berendezkedésének megváltoztatását, ez túl későn jött és túl kevés. Éppen három hónapja, november 21-én kezdődött a politikai válság, sok minden történt ezen időszak alatt.    Ha Janukovics novemberben teljesítette volna az akkori tiltakozók követelését, és leváltotta volna a kormányt, menesztette volna a belügyminisztert, aki az első támadást elrendelte a demonstrálók ellen, akkor ma demokrata lenne és legitim elnök - vélekedett. Úgy látja, azóta azonban az elnök olyan lépéseket tett, amelyek miatt "politikai halottnak" tekinthető, elképzelhető, hogy a hágai bíróság vonja felelősségre, vagy el kell menekülnie az országból.    Póti László szerint hiába jött létre az Európai Unió "hathatós, eredményes segítségével" a kompromisszum az ellenzéki pártok és az államfő között, ezt a tüntetetők nem fogadják el. Ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nagyon markáns különbség van a Majdanon tüntetetők és az ellenzéki pártok között. A majdani demonstrálók "a végletekig radikalizálódtak", és már nem tartják őket kontroll alatt az ellenzéki pártok - mutatott rá. Hozzáfűzte: Janukovics intézkedései miatt a tüntetőkre már az európai közeledés célja sem hat, ők már csak egyet akarnak: az elnök azonnali lemondását, és ezzel nem akarnak egy esetleges decemberi választásig várni.    A kutató azt mondta, "Janukovics tette menthetetlen, felelőssége vitathatatlan", mennie kell. A tüntetők nem fogadják el a kompromisszumot, és "ennek látni fogjuk a jeleit pillanatokon belül" - közölte.    Póti László véleménye szerint az elnök lemondását követelve a tüntetők folytatni fogják a tiltakozást, és ha a rendőrök megpróbálják felszámolni a demonstrációt, akkor szembeszállnak velük.    Az elemző szerint kizárt tehát, hogy Janukovics mostani bejelentése nyomán rendeződne a helyzet, az elnök - mint fogalmazott - inkább "mondjon le önként, a saját érdekében repüljön el Moszkvába és bújjon el, vagy pedig mondjon le és menjen a hágai bíróság elé, akkor megússza élve". Hozzátette: ha nem mond le, akkor akármi megtörténhet Ukrajnában.    Viktor Janukovics ukrán elnök és a három ellenzéki vezető pénteken megállapodást írt alá a válság rendezéséről. Janukovics délelőtt jelentette be, hogy előre hozott elnökválasztást kezdeményez, továbbá beleegyezett az alkotmányreformba és egy nemzeti egységkormány megalakításába. Van Rompuy üdvözli a megállapodástKözleményben üdvözölte az ukrán válság megoldását célzó kijevi megállapodást az Európai Tanács elnöke péntek délután. "Ez a megállapodás szükséges kompromisszum az elengedhetetlen politikai párbeszéd beindítása érdekében, az egyetlen mód az eddig is minden oldalon túl sok szenvedést és vérontást okozó válság békés és demokratikus rendezésére" - húzta alá Herman Van Rompuy.    Van Rompuy szerint mostantól minden felet felelősség terhel azért, hogy a szavakat tettekre váltsák. A belga politikus arra is kitért, hogy a megállapodást a német, a francia és lengyel külügyminiszter, valamint az orosz elnök különmegbízottja eszközölte ki    Az EU továbbra is kész arra, hogy támogassa Ukrajnát - zárul Herman Van Rompuy közleménye.    Nem sokkal később Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Twitteren üdvözölte a megállapodást.    Az ukrán ICTV tévécsatorna tudósítása szerint a megállapodás értelmében 48 órán belül visszaállítják Ukrajnában a 2004-es alkotmányt, 10 napon belül nemzeti egységkormány alakul, alkotmányos reform kezdődik, amely legkésőbb szeptemberig újraszabályozza az elnök, a kormány és a parlament jogköreit, majd az új alkotmány elfogadását követően, de legkésőbb az év vége előtt előre hozott elnökválasztást tartanak. A radikális ukrán jobboldal nem fogadja el a megállapodástA parlamenten kívüli különféle ukrán nacionalista mozgalmakat tömörítő Jobb Szektor bejelentette, hogy nem fogadja el a pénteken Viktor Janukovics ukrán elnök és a parlamenti ellenzék három vezetője között aláírt megállapodást. A Jobb Szektor, amely nagyon aktívan részt vett a kijevi kormányellenes megmozdulásokban, közölte, hogy folytatja harcát "az országot kormányzó rezsim eltávolításáig" - jelentette helyszíni adásában a TVN24 lengyel hírtelevízió.