Három hónap múlva választ Németország

A legutóbbi, pénteken közölt felmérés szerint ha most vasárnap rendeznék a választást, akkor a konzervatívok (CDU/CSU) 41 százalékot szereznének, a liberális FDP pedig 5 százalékos eredménnyel ugyan éppen bejutna a Bundestagba, de a végrehajtó hatalmon 2009 óta osztozó két erő nem tudna ismét kormányt alakítani.
    Ugyanakkor a közös kormányzásra készülő ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek sem szereznének többséget. Az Infratest dimap intézetnek a ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából készült felmérése szerint az SPD 25 százalékon áll, míg a Zöldek 14 százalékra számíthatnak. Bejutna még a parlamentbe a Baloldal is, amelynek választói támogatottsága 7 százalékos.
    Az erőviszonyok több mint egy éve nem változtak érdemben, a patthelyzet állandósult az úgynevezett polgári tábor és a szocdem-zöldpárti tábor között. Az egyetlen jelentősebb mozgás a Német Kalózpárt felemelkedése és hanyatlása. A politikai köztudatba a 2011 végén tartott berlini tartományi választáson elért csaknem 9 százalékos eredménnyel berobbanó párt országos támogatottsága tavaly megközelítette a 10 százalékot, jelenleg pedig 2 százalék körül van.
    Szakértők szerint a töredékszavazatok újraosztásának hatása miatt legkevesebb 47-48 százaléknyi választói szavazat birtokában van lehetőség stabil parlamenti többségre támaszkodó kormány megalakítására. Könnyen előfordulhat, hogy a jelenleg 46 százalékon álló konzervatív-liberális koalíció átlépi ezt a küszöböt, és folytathatja a közös kormányzást. Lehetséges még a nagykoalíció - a CDU/CSU és az SPD összefogása - , és lehetséges, de a programok közötti különbségek miatt kevéssé valószínű a konzervatívok és a Zöldek koalíciója. Mindhárom esetben Angela Merkel maradna a kancellár, aki így a harmadik ciklust kezdené a kormányfői pozícióban 2013 őszén.
    A választási kampány még nem látványos, de a pártok már kampányüzemmódba helyezték magukat, és a kormány gyakorlatilag befejezte a kormányzást, vagyis nagyobb horderejű döntést már nem hoz, csak ha a körülmények erre kényszerítik. A vezető politikusok programját kampányszempontok alapján tervezik, Angela Merkel például sorra mondja a beszédeket olyan szervezetek rendezvényein, amelyeket legutóbb négy éve, az előző választás előtt keresett fel.
    A konzervatívok kampánya az eddigi jelek alapján Angela Merkelre épül. A legutóbbi felmérés szerint a németek 58 százaléka Merkelre szavazna, ha közvetlenül lehetne megválasztani a kormányfőt. Peer Steinbrück, a kancellár szociáldemokrata kihívója csupán 18 százalékot szerezne a Stern magazin és az RTL televízió megbízásából készült felmérés szerdán közölt eredménye alapján.
    A konzervatívok stratégiájának másik fő eleme a már 2009-ben is alkalmazott úgynevezett aszimmetrikus demobilizáció, vagyis a törekvés arra, hogy az ellenfél szavazói otthon maradjanak szeptember 22-én. Ennek eszköze ezúttal az ellenzéki pozíciók átvétele, a baloldali jellegű jóléti vagy a Zöldek elképzeléseit idéző ökológiai intézkedések ígérete. A CDU/CSU így várhatóan egy sor olyan elemet vesz fel a választási programjába, amelynek "szerzői joga" az SPD-t vagy a Zöldeket illeti.
    Nem ártana néhány saját téma is - emelte ki a napokban egy berlini konferencián Peter Radunski politikai tanácsadó, aki 1976-tól 1990-ig a CDU valamennyi országos és európai parlamenti kampányát vezette. Hangsúlyozta: nem elég eltántorítani a szavazástól a baloldali választókat, a saját tábort ugyanakkor mozgósítani kell a győzelemhez.
    A Választás - a demokrácia nagymiséje című konferencián Ralf Tils, az APOS politikaelemző intézet kutatója a kampány éles szakasza előtti helyzetet elemző előadásában Merkel népszerűségét annak tulajdonította, hogy éppen olyan, mint a sokat dolgozó és szerényen élő "átlagos német", és sikerült elhitetnie, hogy az euró biztonságban van, Németországot pedig nem éri el a válság, amíg ő a kancellár.
    Ralf Tils szerint Németország kulturális értelemben baloldali ország, értékrendjében az egyenlőség, az igazságosság, a szolidaritás, illetve a természeti környezet védelme a meghatározó, de az SPD és a Zöldek jelenleg nem tudják "politikai többséggé" formálni ezt a "társadalmi többséget". A választást várhatóan nem is ilyen jellegű kérdések döntik el, hanem inkább a gazdasági helyzet - tette hozzá.
    Peer Steinbrück szerint nem érdemes nagy jelentőséget tulajdonítani a felméréseknek, mert a korábbi választások tanulsága szerint jelentős a különbség a végeredmény és a szavazás előtt három-négy hónappal készült kutatások eredménye között. Az SPD kancellárjelöltje a napokban Berlinben külföldi újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a szociáldemokraták 2002, azaz a legutóbbi megnyert választás óta mintegy 8 millió szavazót veszítettek el, de ez a tömeg valójában nem veszteség, hanem tartalék, mert a többség nem vándorolt át más párthoz, hanem csak otthon maradt a 2005-ös és a 2009-es választáson. Ezért a szociáldemokraták feladata "a mozgósítás, a mozgósítás és a mozgósítás". Ezzel egyáltalán nincsenek elkésve, mert a tapasztalatok szerint a választók többsége csak a szavazás előtti hatodik héttől kezd odafigyelni a politikára, és sokan csak az utolsó tíz napban döntik el, hogy elmennek-e szavazni - mondta Peer Steinbrück.