Három bíróval fegyveresek végeztek a tárgyalás után

ÖSSZEFOGLALÓ

Kairó. Halálra ítélték szombaton Mohamed Murszi volt egyiptomi elnököt abban a perben, amelyet azzal a váddal indítottak ellene, hogy „külföldi fegyveresek” segítségével kitört börtönéből a 2011-es egyiptomi felkelés első napjaiban. Néhány órával a szombati tárgyalás után három bíróval végeztek fegyveresek a Sínai-félsziget északi részén, el-Arís városában. Sajtójelentések szerint a támadók golyózáport zúdítottak a bírókat szállító mikrobuszra, amelynek sofőrje is a helyszínen életét vesztette. Egy bíró sebesülésekkel élte túl a merényletet. Az egyiptomi közvélemény szerint a merénylet válasz volt a halálos ítéletre.

A szombaton lezárult perben az iszlamista exelnök mellett a Muzulmán Testvériség további 105 tagja ellen hoztak halálos ítéletet, sokan közülük szökésben vannak. Az ügy egyébként 2011. január 28-ig nyúlik vissza: a vádpontok szerint három nappal a Mubarak-rezsimnek véget vető forradalom kirobbanása után mintegy 800 fegyveres jutott be az országba a Gázai övezettel közös határ alatt húzódó csempészalagutakon át, majd három csoportra oszolva lerohantak két kairói és egy észak-egyiptomi börtönt. A nehézfegyverekkel felszerelt milicisták között volt a Gázai övezetet uraló szélsőséges szervezet, a Hamász, valamint a Hezbollah libanoni síita párt és milícia számos tagja. A fegyveresek Murszin és a testvériség számos bebörtönzött vezetőjén kívül mintegy 20 ezer rabot szabadítottak ki. A rajtaütések során több mint 50 rendőr vesztette életét.

Egy másik perben is ítélet született szombaton, amelyben Murszi szintén a vádlott, ebben az eljárásban azonban róla nem hoztak döntést. Az ügy vádpontjai szerint a 2013. július 3-án megbuktatott elnök és társai „külföldi szervezeteknek kémkedtek Egyiptomon belüli terrortámadások végrehajtásának céljával”. A perben 16 vádlott halálbüntetéséről döntöttek.

Mindkét perben június 2-án véglegesítik az ítéleteket: az ország előírásai szerint halálbüntetés csak az egyiptomi főmufti, azaz a legfőbb vallási méltóság véleményezése után léphet érvénybe, bár a bírók nem kötelesek figyelembe venni a szavát.

Recep Tayyip Erdogan török államfő, a testvériség egyik fő támogatója a döntéssel kapcsolatban álszentséggel vádolta a Nyugatot. „Míg a Nyugat megszünteti a halálbüntetést, tétlenül figyeli az Egyiptomban egymás után hozott halálos ítéleteket” – mondta. Az eljárást az Amnesty International emberi jogi szervezet is aggályosnak ítélte: „színjátéknak” nevezte a bírói határozatot, és Murszi szabadlábra helyezését vagy perének újratárgyalását követelte.