Gyurcsány ultimátummal győzött

Reuters-felvételSaját politikai helyzete szempontjából a hétvégén ért véget Gyurcsány Ferenc számára az a mély válság, amely tavaly szeptember elején robbant ki, amikor – máig ismeretlen módon – nyilvánosságra került egy zárt frakcióülésen elmondott beszéde. Az, hogy az MSZP kongresszusa végül 89,9 százalékos arányban választotta meg pártelnökké Gyurcsányt, jelzi: az MSZP egyelőre szilárdan áll a kormányfő mögött, és azt is elfogadja, hogy immár hivatalosan is átvegye a párt irányítását.

Ősz óta Gyurcsány három bizalmi szavazást kért maga ellen – mindet megnyerte. Az őszödi botrány kirobbanása után előbb a kormánykoalíció képviselői erősítették meg miniszterelnöki tisztségében, majd októberben az MSZP kongresszusa is. Most szombaton – mindenki számára váratlanul – bejelentette: a pártelnöki posztról szóló döntést bizalmi szavazásnak is tekinti, és ha nem kap legalább 75 százalékos többséget, lemond.

„Reform, vagy bukás”

A kormányfő azzal fordult a kongresszusi küldöttekhez: döntsék el, van-e bennük elég erő és elszántság támogatni őt akkor is, ha a következő időkben csökkenni fog a párt népszerűsége a reformintézkedések miatt. (Az MSZP támogatottsága már most is történelmi mélyponton van.) „Csak akkor válasszatok meg, ha van erőtök végigmenni ezen az úton, mert ha nem, akkor nem én vagyok a jó ember” – mondta a kormányfő, aki szerint csak a „reform, vagy bukás” lehetősége áll a kormány és az MSZP előtt. Beszédében kitért egyébként az ellenzékre is, retrográd, populista, nacionalista pártnak minősítve a Fideszt, amellyel szemben a kormánykoalíció és az MDF is a haladást, a progressziót képviseli.

A kongresszus előtt a legfőbb kérdés az volt, Gyurcsánynak sikerül-e teljesen átvennie az irányítást az MSZP fölött. Ebből a szemszögből nézve a 89,9 százalékos támogatottság ellenére sem aratott teljes győzelmet. Az elmúlt hetekben ugyanis két fontos ügyben is visszavonulót kellett fújnia. Egyrészt még a kongresszust megelőzően világossá vált, hogy igen komoly ellenállás van a párton belül azokkal – a központi vezetés szerepét növelő – szervezeti változtatásokkal kapcsolatban, amelyeket Gyurcsány a hatékonyabb működésre hivatkozva szeretett volna végigvinni. Ezek jelentős részét már be sem vitték a testület elé, a pártreform maradékának egyik legfontosabb részét (amely a felsőbb szintű testületeknek biztosított volna vétójogot a helyi szervezetek döntéseivel szemben) pedig leszavazták.

A megrettent Juhász

Érzékenyen érintette a kormányfőt, hogy egyik legfőbb bizalmasa – Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter – alig több mint egy héttel a kongresszus előtt bejelentette: nem vállalja a főállású ügyvezető elnöki posztot. Pedig ez a felállás Gyurcsány Ferenc ötlete volt, és nyilvánvalóan azt a szándékot tükrözte, hogy a miniszterelnök mellett/helyett egyik legfőbb bizalmasa végezze a párt napi irányítását. Szocialista körökből származó információk szerint azonban Juhász Ferenc egyszerűen megrettent a felelősségtől. ĺgy viszont szintén alelnök lett – és ezzel megtartotta a párton belüli eddig sem csekély befolyását – Szekeres Imre jelenlegi honvédelmi miniszter, akit mindenki Gyurcsány ellenlábasának tart. (Ő egyébként Gyurcsánynál is több szavazatot kapott saját posztjára.) A belső ellenzék másik befolyásos alakja Szili Katalin parlamenti elnök (az MSZP 2005-ös köztársaságielnök-jelöltje) pedig éppen a kongresszus nyitónapjára időzítve jelentetett meg egy terjedelmes cikket a párthoz közel álló Népszavában, melyben a neoliberális iránytól való eltérést hangsúlyozza a szocialisták számára.

Öt napig kormányfő, két napig pártelnök

A kongresszus előtt az is elégedetlenséget keltett a pártban, hogy a vezetés előre „levajazta” az összes jelentősebb posztot, így mindenhová csak egy ember jelöltette magát. Sokan emiatt azt mondták: „Fideszesre” sikerült az MSZP tisztújítása. Politikailag csekély jelentőségű, de bizonyára nem volt kellemes a kormányfőnek az sem, amikor a kongresszus egyik díszvendége, Alfred Gusenbauer osztrák szövetségi kancellár arról beszélt: a szociáldemokraták nagyobb biztonságot, erősebb szociális hálót szeretnének az állampolgároknak. Gyurcsány ehhez képest mindig a kisebb államról és a nagyobb egyéni felelősségvállalásról beszél.

Mindezektől függetlenül a kormányfő sikeresen szilárdította meg párton belüli helyzetét a hétvégén. A mostani kongresszus után már csak egy kérdés van: a kormányzás mellett elég lesz-e Gyurcsánynak heti két nap – ahogy egy szombati interjúban fogalmazott: egy csütörtök, és egy szombat, vagy vasárnap – arra, hogy kimozdítsa a mélypontról pártja támogatottságát?