Görög uniós elnökség

Ezt Tasszosz Janicisz, a görög külügyminisztérium európai ügyekért felelős társminisztere hangsúlyozta tegnap abból az alkalomból, hogy hat hónapra Görögország vette át Dániától az EU soros elnökének a tisztét. A bővítéssel kapcsolatban Görögország legnagyobb feladata az európai tanács április 16-i ülésének a megszervezése lesz. Ezen a találkozón írják alá hivatalosan a csatlakozási szerződéseket, és Athén az esemény jelentőségét kidomborítandó azzal növeli annak fényét, hogy az Akropolisz lábánál rendezi meg az aláírási ceremóniát. Az intézményi reformok területén Görögország a híd szerepét kívánja játszani a Valéry Giscard d Estaing volt francia államfő vezette konvent és a kormányközi konferencia között. Földrajzi helyzetéből adódóan Görögország szorgalmazza a Balkán és az európai szervezet közötti együttműködési szálak erősítését, és erőteljesen felkarolja Románia és Bulgária 2007-re tervezett csatlakozásának az ügyét. Janicisz megerősítette azt is, Athén elnöki mandátuma idején nagy hangsúlyt fektet Törökország beléptetési folyamatának a felgyorsítására, ezzel is elősegítve, hogy a két ország ellenséges viszonyának több évtizedes fejezete lezáruljon.

Dániában 2004-ben vagy 2005-ben ismét népszavazást kell tartani az eurócsatlakozásról – mondta Anders Rasmussen, a soros uniós elnökségtől éppen megvált ország miniszterelnöke tegnapi újévi köszöntőjében. Melegen javasolta honfitársainak a közös pénz elfogadását. „Teljes jogú EU-taggá kell válnunk, ezért 2004-ben vagy 2005-ben szavazni kell az euróövezeti csatlakozásról. Árt Dánia érdekeinek, hogy létfontosságú területeken nincs befolyásunk az EU-ban, mert kimaradunk a teljes EU-beli együttműködésből” – mondta. A dánok többsége a kilencvenes évek elején népszavazáson elutasította az EU-beli valutauniót megalapozó maastrichti egyezményt, majd 2000 szeptemberében, ugyancsak népszavazáson, másodszor is elvetették az euró bevezetését. A legutóbbi, decemberi közvélemény-kutatások azonban európárti többséget mutattak ki, a megkérdezettek 61 százaléka támogatta, 32 százaléka ellenezte a dán korona euróra váltását. A harmadik EU-tag, amely eddig kimaradt az euróövezetből, Svédország kormánya novemberben eldöntötte, hogy idén szeptember 14-én népszavazást rendeznek az euró bevezetéséről.

A mostani nemzedék számára legfontosabb döntés lesz, hogy Nagy-Britannia csatlakozik-e az euróövezethez, bevezeti-e a közös valutát – mondta Tony Blair brit miniszterelnök újévi tévébeszédében. „Az euró bevezetésének nincs alkotmányos akadálya, és a valutaunióhoz való csatlakozás mellett szóló politikai érvek elsöprők.” Blair hozzátette, hogy végül is a gazdasági megfontolások a döntők. „Az a kérdés, hogy a csatlakozás jó-e a brit foglalkoztatásnak, az iparnak, és használ-e az életszínvonalnak” – mondta. A brit kormány öt gazdasági feltételt vizsgál, hogy vajon az eurócsatlakozás hasznos lesz-e a gazdaságnak. A vizsgálat júniusig tart, és ha a feltételek teljesülni látszanak, akkor a kormány népszavazáson akarja a lakosság támogatását kérni az euró bevezetéséhez. Az eddigi elképzelések szerint a népszavazást még a mostani parlamenti ciklusban megtartanák. A legnagyobb brit bulvárlap, a The Sun azt írta, hogy a font megszüntetésével szembeni tömeges lakossági ellenállás láttán a kormány eláll a népszavazás tervétől ebben a ciklusban. Ezt a kormány szóvivője azonnal cáfolta. Blair nem bocsátkozott részletekbe a népszavazás esetleges időpontját illetően, de hangsúlyozta, hogy az idén kell szembenézni ezzel a kérdéssel.