Gerillaháború zajlik Irakban

Mindennapossá vált jelenet a bagdadi utcán: amerikai katonák sérült társukat ápolják. Ez a fotó szerdán készült.(ČTK/AP-felvétel) John Abizaid tábornok, aki a múlt héten vette át az amerikai középső parancsnokság vezetőjének tisztségét, a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón ugyanakkor azt mondta, nincs olyan fenyegetés, amellyel az amerikai katonák ne tudnának elbánni. A parancsnok szerint az amerikaiak ellen támadók egyre szervezettebbek, egyre taktikusabbak és pénzügyi támogatást is kapnak. A terrorszervezetek között megemlítette az al-Kaidával kapcsolatban álló Anszar al-Iszlám szervezetet, amely a háború elején súlyos csapásokat szenvedett el az amerikai haderőktől, de most, úgy tűnik, rendezte sorait, feltehetően Iránból érkezett tagjainak segítségével. Abizaid beszélt külföldi harcosokról is, akik minden bizonnyal rokonszenveznek Oszama bin Ladennel, ha nem éppen tőle kapják a parancsokat az amerikaiak megtámadására. A parancsnok utalt arra, hogy az amerikai katonák akár a vietnami háború óta ritkán látott hosszú vezénylési időre is számíthatnak. Mindazonáltal ígéretet tett arra, hogy az Irakban leghosszabb ideje szolgáló amerikai egység, a 3. gyalogsági hadosztály szeptember végéig hazatér. A hadosztály a hét végén még úgy tudta, hogy küldetésük szeptember 1-jén véget ér, a továbbra is rossz biztonsági helyzet miatt azonban a Pentagon hétfőn meghatározatlan időre meghosszabbította több ezer amerikai katona iraki szolgálatát.

Megemlítve néhány katonának az ABC TV-ben tett elkeseredett nyilatkozatát – közülük az egyik Donald Rumsfeld védelmi miniszter lemondását követelte – Abizaid hangsúlyozta: e kijelentések olyan fiatalemberek frusztrációját jelzi, akik szeretnének már hazamenni. Bár nem helyezett kilátásba büntetést számukra, leszögezte: egyetlen egyenruhát viselő sem engedheti meg magának, hogy bármi sértő kijelentést tegyen a Pentagon vezetőjére vagy az USA elnökére. Az amerikai hírügynökség emlékeztet arra, hogy Rumsfeld és a védelmi minisztérium más illetékesei a múlt héten még nem voltak hajlandók használni a gerillahadviselés kifejezést az amerikaiak elleni iraki támadásokra, arra hivatkozva, hogy azok túl szórványosak és szervezetlenek ahhoz, hogy így nevezzék őket. Abizaid saját megfogalmazásáról azt mondta, hogy kisebb nézeteltérés van a miniszter és közte a doktrinális fogalmak terén, de „végül is háborúról van szó, akárhogy is nevezik”.

Lapértesülés szerint a Pentagon a tél beköszöntéig megkezdheti az amerikai Nemzeti Gárda tízezer katonájának behívását, hogy megerősítse a jelenleg Irakban állomásozó amerikai erőket és pótolja a szövetségesek hiányzó katonáit. A The Wall Street Journal tegnap emlékeztetett arra, hogy az amerikai hadsereg iraki és afganisztáni szerepvállalása jelentősen leapasztotta a szabadon rendelkezésre álló amerikai alakulatok létszámát, s a két említett országba küldött katonákra továbbra is nap mint nap veszély leselkedik. Donald Rumsfeld ezért várhatóan még ezen a héten jóváhagyja azt a tervet, amelynek értelmében rotációval (a régi egységek egy részének friss erőkkel történő felváltásával) enyhítenék a tengerészgyalogság és a szárazföldi hadsereg Irakban állomásozó erőire nehezedő terhet. Irakban jelenleg 146 ezer amerikai katona tartózkodik, a harci veszteséglistán pedig már 147 halálos áldozat van, ami azonos az 1991-es Öböl-háború veszteségével. A Nemzeti Gárda katonáit legkorábban azonban csak márciusban, áprilisban vezényelnék Irakba, mivel kiküldésüket 2-3 hónapos kiképzés előzné meg. A katonák szolgálati ideje 12-16 hónap lenne, a kiképzés időtartamát is beleértve.

Szaddám Huszeinnek tulajdonított újabb hangfelvételt játszott le tegnap a dubaji al-Arabija műholdas televízió. Ezen a megbuktatott diktátor azzal vádolja Washingtont és Londont, hogy az iraki tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatban hazudtak saját népüknek a háború mielőbbi megindítása érdekében. A Szaddám nyilatkozatait jól ismerő szakértők szerint a szalagon hallható hang és a felhívás stílusa nagyon hasonlít a megbuktatott diktátor beszédeihez. A szöveg kétségtelenül tartalmaz a közeli napokban történt eseményekre való utalásokat is. A hitelességet illetően azonban megbízható szakértői vélemény még nincs.

A bagdadi lakosok fele helyesli az amerikai–brit szövetségesek iraki háborúját, háromnegyedük mindazonáltal úgy véli, hogy városuk veszélyesebb hellyé vált Szaddám bukása után, mint előtte volt – derül ki egy tegnap ismertetett felmérésből. A Channel 4 brit tévécsatorna és a The Spectator című jobboldali hetilap megrendelésére a YouGov intézet által készített közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezett bagdadi férfiak és nők 50 százaléka tartotta igazságosnak a háborút, míg a válaszadók 27 százaléka ellenkező álláspontra helyezkedett. A háború céljait illetően a legtöbben – 47 százalék – az iraki olajkincs megszerzését emelték ki. Negyvenegy százalék szerint a háborút az váltotta ki, hogy az amerikai–brit szövetségesek Izraelt kívánták megvédeni; 23 százalék az iraki nép felszabadításában látta a beavatkozás célját, és csupán 6 százalék vélte úgy, hogy az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverek leszerelésének szándéka sarkallta támadásra a szövetségeseket.