Gárdisták őrjáratban

Gárdisták őrjáratban címmel közölt elemzést pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) azokról a törekvésekről, amelyek célja a kisebbségek elleni erőszakot és gyűlöletet szító hangok megfékezése a magyar médiában.
A budapesti keltezésű írás bevezetőjében a konzervatív német napilap tudósítója, Reinhard Olt Kállai Ernő kisebbségi ombudsmant idézte, aki szerint a magyar médiában egyre több a gyűlöletet szító írás. Az ombudsman állítását azzal támasztotta alá, hogy az elektronikus, valamint az írott sajtó tudósításaiban egyre többször hangzik el a "cigánybűnözés" megfogalmazás. Ez pedig erősíti a legnagyobb magyar etnikai kisebbséggel szembeni előítéleteket - írta Kállait idézve a lap. Az ombudsmanra hivatkozva megemlítette azt is: a kisebbségeket közvetlenül vagy közvetve érintő társadalmi nehézségeket csekély érzékenységgel megközelítő médiumok azok kezére játszanak, akik amúgy is a kisebbségeket igyekeznek felelőssé tenni a nehéz gazdasági-szociális helyzetért.

A FAZ mindezzel összefüggésben a szélsőjobboldali, parlamenten kívüli Jobbik párt által életre hívott, nem csekély támogatottsággal rendelkező Magyar Gárdát említette. A gárda - mint a lap írta - nem csupán egyenruhás és katonás fellépésével tűnik ki, de elsősorban a zsidókkal és a cigányokkal, valamint más társadalmi, nemzeti és etnikai kisebbségekkel szemben is ellenséges hangulatot szít. Ennek kapcsán a cikkíró beszámolt a gárdisták legutóbbi "járőrözéseiről" a délkelet-magyarországi Békés megye több körzetében, amit "a közbiztonság javítását célzó sétaként" említenek. A magyar hatóságok - mint írta - a gárda tevékenységét többé-kevésbé tehetetlenül szemlélik.

A gárdisták felvonulása már több alkalommal is tiltakozásokhoz vezetett, többnyire a túlnyomóan cigányok által lakott helységekben. Az MTI hírügynökség szerint időnként tettleges összetűzésekre is sor került - írta a FAZ, beszámolva arról: az Országos Cigány Önkormányzat (ÖCO) felszólította a pártszervezeteket, a polgármestereket és az önkormányzatokat arra, hogy lépjenek fel a gárda ellen.

Az újság beszámolt a budapesti melegfelvonulás során lezajlott összetűzésekről, amelyekben - mint írta - ugyan nem egyenruhájukról felismerhető gárdisták, hanem a hatóságok által ismert szélsőjobboldali személyek, valamint huligánok vettek részt. Ezt követően Gyurcsány miniszterelnök kezdeményezésére összeültek a legfőbb közjogi méltóságok, s egyetértettek abban, hogy közös felelősség, illetve kötelesség fellépni az erőszakos cselekményekkel, illetve a kirekesztő nézetekkel szemben. Az újság idézte a magyar kormányfőt, aki szerint az alkotmány biztosítja ugyan a békés gyülekezési jogot, az elmúlt időszak eseményei kapcsán azonban át kell gondolni az egyes jogi előírásokat. A miniszterelnök - mint a tudósító írta - ezzel konkrétan a gyűlöletbeszéd, valamint a kisebbségek szóban történő megalázása elleni törvénytervezetre utalt, amit az alkotmánybíróság azzal az indoklással utasított el, hogy sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az általa bírált publicisztikai jelenségek további erősödésének megakadályozása, sőt lehetőség szerint teljes megszüntetésének érdekében a kisebbségi ombudsman szoros együttműködésre törekszik a magyar média felelős hatóságaival - írta a FAZ, utalva arra, hogy Kállai mindenekelőtt az ORTT-vel, illetve annak új vezetőjével, Majtényi Lászlóval igyekszik kooperációra lépni, aki ugyancsak a médiában megnyilvánuló rasszista jelenségekről beszélt. Kállai - mint írta - szeretné elérni, hogy az ilyen jellegű írások fegyelmi, illetve eljárásjogi következményeket vonjanak maguk után. Majtényi támogatta ezt a törekvést, ugyanakkor utalt arra, hogy nem könnyű a gyűlöletet szító "tartalmak" megállapítása. (MTI)