Folytatódik az alkotmánybíró-jelöltek meghallgatása

Martina Jánošíková, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Jogi Kara docensének meghallgatásával folytatódik az alkotmánybíró-jelöltek meghallgatása. Az európai unió alkotmányjogra specializálódott akadémikus tanácsadóként már dolgozott az Alkotmánybíróságon. Ha módjában állna, bevezetné, hogy a taláros testület legalább hat nyelven hozza nyilvánosságra a döntéseit. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a testület februári döntése szeptemberben jelenjen meg a törvénytárban. Jánošíkovának válaszolnia kellett az isztambuli szerződés ratifikálására, az azonos neműek jogainak bővítésére, az abortuszra és az eutanáziára vonatkozó kérdésekre. Jánošíková szerint ezen rendkívül érzékeny kérdésekről rég társadalmi vitát kellett volna kezdeményezni, fel kellene mérni, hogy a hazai társadalom készen áll-e arra, hogy tovább lépjen. Az alapvető emberi jogok bővítését természetes folyamatnak tekinti, példaként a GDPR bevezetését emelte ki. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy nemzetközi viszonylatban terítéken van az alapvető emberi jogoknak az ivóvízhez, illetve a wifihez való jogokkal történő bővítése.

A korábban bíróként tevékenykedő – már hat éve nem vezet tárgyalást – Kajetán Kičura 2012-től a Smer jelöltjeként került az Állami Tartalékalap éélére.  Robert Fico Smer elnök egyik legközelebbi munkatársa. Kičurának egyebek mellett felelnie kellett a tartalékalap botrányos közbeszerzési eljárására vonatkozó kérdésekre. A Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) vizsgálata alapján a tavaly novemberben közzétett 11,7 millió eurós közbeszerzési eljárást Norber Bödör Smer oligarcha Bonul cégére szabták. Kičura az ÚVO utasítása ellenére nem törölte a vitatott közbeszerzési eljárást sőt, egyéves szerződést írt alá a Bonul céggel. Kičura fabulációnak nevezet a közbeszerzési eljárással kapcsolatos sajtóhíreket. Kijelentette, bármikor szívesen látja a parlamenti képviselőket egy képviselői vizsgálaton.