Fico Kiskára bízná magát

Az alkotmánybírói posztra pályázó Fico számos kérdésre nem válaszolt a szakmai meghallgatáson. Több parlamenti képviselő szerint kérdéses, hogy Fico teljesíti-e a jelöltség alapfeltételeit. Fico a rá jellemző arroganciával és magabiztossággal fogadta a kérdéseket. Korábban az is felmerült, hogy nem vesz részt a nyilvános meghallgatáson sőt, visszalép, letesz az alkotmánybírói posztról. A Smer elnöke bemutatkozás helyett leszögezte, hogy az Alkotmánybíróság (AB) összetétele politikai döntések mentén formálódik. „Magunknak hazudunk, ha olyan képet igyekszünk festeni, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs köze a politikához” – közölte Fico. Azt állítja, mindent elkövet, hogy a parlament elegendő jelöltet válasszon, akik közül majd az államfő válogathat.

Boris Kollár (Sme rodina) arra volt kíváncsi, hogyan akar pártatlan alkotmánybíró lenni, amikor 30 éve politikus. Fico szerint más országokban is bevett gyakorlat, hogy magas politikai funkciót betöltő személyek alkotmánybírók lesznek, és politikai pályafutása miatt nem lehet összeférhetetlenségről beszélni. „A pártok itt is saját politikai játékaikat játsszák” – közölte a Smer elnöke.

Fico sok kérdésre nem adott egyenes választ, vagy egyáltalán nem felelt. Ilyen volt Miroslav Beblavý (Spolu) kérdése, aki arra kérdezett rá, hogy megválasztása politikai egyezség tárgya-e? Nem adott egyenes választ arra sem, hogy valóban egyeztetett-e Andrej Kiska államfővel a kinevezéséről. A 18 megválasztott jelölt közül ugyanis a köztársasági elnök választja ki a 9 bírót.
Lucia Žitňanská (független) azt szerette volna hallani Ficótól, mit kíván tenni azért, hogy személye ne csökkentse az Alkotmánybíróságba vetett bizalmat. „Tudomásul veszem, hogy ön nem fog rám szavazni” – felelte Žitňanská kérdésére Fico. Ondrej Dostál (OĽaNO) arra figyelmeztetett, hogy Ficónak nincs meg a 15 éves gyakorlata. Fico szerint azonban ez csak egy kínos kísérlet arra, hogy megkérdőjelezze az ő szakmai rátermettségét.

Robert Fico kitért a kínos kérdések elől

A 40 bírójelölt ábécésorrendben kerül sorra, s meghallgatásuk három napot vesz igénybe. Peter Kresák (Híd) bizottsági tag az ülés megnyitását követően elhagyta a tanácskozást, mivel maga is pályázik az egyik megüresedő bírói székre. Az alkotmányjogi bizottság tagjai mellett más parlamenti képviselők és az államfő hivatalának képviselői is jelen voltak a nyilvános meghallgatáson, amelyen kérdéseket tehettek fel. A jelöltek bemutatkozását követően a leggyakrabban a homoszexuálisokat, illetve jogaik bővítését, az abortuszt, az isztambuli szerződést, a halálbüntetést és a gender ideológiát firtató kérdésekkel szembesítették a jelölteket.

Kérdésekre válaszolt

A legnagyobb figyelem Robert Fico meghallgatását kísérte, aki a rá jellemző arroganciával számos kérdés elől kitért. Láthatóan feldühítették az OĽaNO-s képviselők kérdései, akik felrótták Ficónak, hogy még mindig egy adócsaló, Ladislav Bašternák lakásában lakik, holott már 2017-ben ígéretet tett arra, hogy elköltözik. Ugyanakkor kénytelen lesz igazolni, hogy 2005 és 2006 között aktív jogász volt. Ondrej Dostál szerint ugyanis több mint egy év hiányzik a törvény által megszabott 15 éves szakmai gyakorlatához.

Családias közeg

A bizottság tegnap 12 jelöltet hallgatott meg. Ján Drgonec korábbi alkotmánybíró egyebek mellett arról beszélt, hogy alkotmánybíróként már ki volt téve politikai nyomásnak, amikor is 1998-ban a választási törvény értelmezésén dolgozott. Bombát akartak tenni az autójába, a szomszédja viszont megzavarta az elkövetőt. Elismerte azt is, hogy tagja volt a kommunista pártnak a szocializmus végéig.

Ladislav Duditš 25 éve bíró, előbb a Kassai Járásbíróságon, jelenleg pedig a kerületi bíróságon tevékenykedik. Duditš nem válaszolt a parlamenti képviselők LGBT közösség jogait, az azonos neműek házasságkötését és a gender ideológiát firtató kérdéseire, ahogyan az isztambuli szerződéssel kapcsolatban sem foglalt állást. Azzal érvelt, hogy aktív bíróként tartózkodnia kell ezekben a kérdésekben. Ő nem látott problémát abban sem, hogy a kassai bíróságokon rendkívül magas a bírók, ügyészek közötti rokoni kapcsolatok aránya. A statisztikák szerint 75 ilyen kapcsolat mutatható ki. A mečiari amnesztiák eltörlésével kapcsolatban kijelentette, nem volt ideális, hogy csak az ifj. Michal Kováčra vonatkozó amnesztiát törölte el a parlament, Marián Kočner viszont továbbra is érinthetetlen abban az ügyben. „Számomra ez az ügy lezárult, mivel az alkotmánybíróság állást foglalt a kérdésben” – zárta Duditš.

Anton Dulak egyetemi tanárt egyebek mellett a Diószegi Jogi Karon végzett oktatói munkájáról kérdezték, mely több alkalommal vitatható körülmények között adott akadémiai címeket. Dulak szerint egyéni, nem pedig kollektív döntésről volt szó.

Gyanúsan gyors karrier

Libor Duľa, a Legfelsőbb Bíróság bírája viszont kijelentette, hogy a bíróságokon elburjánzott rokoni kapcsolatok egyáltalán nem szerencsések, s bár most már a megüresedő bírói posztokra jelentkezőknek fel kell tüntetniük családi kötelékeiket, van hová előrelépni ebben a kérdésben. A halálbüntetéssel kapcsolatban kijelentette, hogy az nem lehet a bosszú eszköze. Szerinte a halálbüntetés sem most, sem a közeljövőben nem lesz terítéken. A képviselők arra is rákérdeztek, mivel magyarázza, hogy egy év leforgása alatt előrelépett a kerületi, majd a Legfelsőbb Bíróságra. „Az előrelépésem legitimitását az támasztja alá, hogy kollégáim már két a Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi kollégiumának elnökévé választottak” – magyarázta Libor Duľa.

Michal Ďuriš egyetemi tanár politikai kapcsolatit magyarázta. Kijelentette, pártatlannak tartja magát, bár elismerte, hogy Tomáš Drucker (Smer) volt egészségügyi miniszter felajánlotta neki az Általános Egészségbiztosító (VšZP) elnökségi tagjának egyik székét. „Más politikussal nem egyeztettem erről a kérdésről” – zárta Ďuriš.

Ivan Fičan a bizottság előtt szakmai kihívásnak nevezte az Armagedon társaság jogi képviseletét. Az állam 2008-tól iroda és raktárhelyiségeket bérel a cégtől, a kataszteri hivatal központi archívuma részére. A havi, közel 90 ezer eurós bérletről az SNS jelöltje 2008-ban kötött szerződést, mely 49 évre szól, azaz 2057-ig érvényes.

A bizottság Dagmar Fillovát, Boris Gerberyt és Radovan Hrádeket is meghallgatta. Eva Fulcová azért nem jelent meg, mert váratlanul kórházi ápolásra szorult.

Ingerült magyarázkodás

Utolsóként Monika Jankovskát, a Smer igazságügyi államtitkárát hallgatta meg a bizottság. Jankovskának válaszolnia kellett a nevéhez fűződő botrányokat firtató kérdésekre. Köztük arra a is, mely szerint pénz ellenében döntött peres ügyekben. Jankovská az ügyben indított bírósági eljárásokkal védekezett, melyek nem marasztalták el az államtitkárt. Felrótták neki, hogy csatlakozott az államot perlő bírókhoz, akik magasabb bért követeltek. Az államtitkár ingerülten és vehemensen védekezett.
Ján Marosz (OĽaNO) arra volt kíváncsi, fogadott-e el valaha is kenőpénzt. Jankovská egyenes válasz helyett azt felelte: „törvénysértést követtem volna el, én ilyen ügyeket tárgyaltam.”