Főleg erkölcsi kérdés

Prága. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa szerint az európai jövőt lehetetlen a múlt vitáira építeni. Szerinte a sokat vitatott Beneš-dekrétumok ma elsősorban erkölcsi kérdést jelentenek, amelyet értelmes emberek meg tudnak oldani. A Beneš-dekrétumok körül folyó vita nem más, mint vihar egy pohár vízben – jelentette ki Verheugen abban az interjúban, amelyet tegnap sugárzott a cseh közszolgálati televízió. Úgy vélte, a mai jogi helyzetben az a legfontosabb, hogy a dekrétumokat már nem lehet használni. Leszögezte: olyan erkölcsi kérdésről van szó, amely leginkább a közép-európai országok közötti jó kapcsolatokkal függ össze. Verheugen szerint az érintett országoknak erkölcsi megbékélés útján kellene rendezniük a dekrétumok problémáját. „A józan észre fogok apellálni, és azt fogom mondani: Emberek! 55 évvel a háború után lehetséges kell legyen, hogy kezet fogjunk egymással, s azt mondjuk: hát megtörtént.” Verheugen, aki az interjút múlt heti csehországi látogatása alkalmával adta a televíziónak, kifejtette: a csehek túlságosan is érzelmesen reagálnak minden szudétanémet nyilatkozatra, amelyet Németországban már senki észre sem vesz. Megjegyezte: ő már korábban is azt mondta, hogy Jörg Haider osztrák politikus előbb vagy utóbb előveszi a dekrétumok kérdését, így mindenki fel lehetett készülve a témára. A bővítési biztos megismételte: a Beneš-dekrétumok kérdése nem érinti és nem befolyásolja Csehország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.