Félmilliárd euró a Pozsony–Párizs vasútvonalra

A pénz közel négyötödét vasúti folyosók építésére fordítják. Olyan gyorsvasútvonalakról van szó, mint a Lyon–Torino (754 millió euró), amelyet a tervek szerint később Budapestig, sőt az ukrán határig meghosszabbítanak, a Berlin–Nápoly–Palermo (960 millió) vagy a Pozsony– Párizs (438 millió euró), amely később ugyancsak tovább húzódhat a magyar fővárosig. Az elsőként említett vonalon belül a Budapest–Miskolc/Nyíregyháza gyorsvasútra 8 millió eurót különített el a bizottság, amely az Európai Parlament véleményének meghallgatása után dönt véglegesen a pénzekről.

Ami a Pozsony–Párizs vasútvonalat illeti, Jacques Barrot uniós biztos a napokban a Smenek elmondta, ezt a félmilliárd eurós projektet prioritásként kezelik, jelenleg Németország és Ausztria területén folynak a munkálatok. Azt még nem lehet tudni, hogy a konkrét építés szlovák területen mikor kezdődik meg, de az biztos, hogy nagyon jól elő kell készteni. A Pozsony–Párizs vonal teljes kiépítését a tervek szerint 2015 akarják elvégezni.

A nem vasúti folyosók közül a Rajna–Majna–Duna vízi folyosó fejlesztésére 190 millió euró jut Rotterdamtól a Fekete-tengerig. Ezen belül 4 millió jut a magyarországi navigációs adottságok javításának tanulmányozására. A Görögországtól Szófián át Budapestig vezető autópálya építésére 3,48 millió eurót ad a bizottság. Az Athén–Nürnberg/Drezda vasúti folyosón belül a Biatorbágy–Tata szakaszt érintő vizsgálatokra 1,22 millió eurót szánnak. A további közlekedési beruházások uniós finanszírozása között szerepel 3 millió euró a ferihegyi repülőtérre vezető vasút építésére is.

Brüsszel elsősorban – a mostani számok szerint 56 százalékban – azokat a szakaszokat finanszírozza, amelyek két ország határövezetébe esnek, és a tagállamoknak nem igazán érdekük önerőből vállalni a kiépítést. A bizottság, ahogy a közlemény fogalmaz, „előnyben részesítette a határkeresztező projekteket, valamint a környezetbarát közlekedési módokat, köztük a belvízi hajózást és a vasutat”.

Jelentős finanszírozást kaphat még a Lisszabont Madriddal összekötő nagy sebességű vasútvonal kiépítése (Évora–Mérida), a baltikumi gyorsvasútprojekt, a Szlovénia és Olaszország közötti összeköttetést előkészítő tanulmány, a Fehrman-szorosban kiépítendő vasúti és közúti összeköttetés, az Alpokat a Brenner-hágónál és a Mont Cenis-nél átszelő vasúti vonalszakasz és a Szajna–Schelde belvízi hajóút is. A Bizottság emellett az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS), az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) és a légiforgalmi szolgáltatás (ATM) köréből is választott projekteket.

A témával kapcsolatban nemrégiben lebonyolított európai parlamenti meghallgatáson Balázs Péter volt magyar EU-biztos, a Pozsony–Párizs vasútvonal uniós koordinátora azt hangoztatta, a kelet-európai országok infrastruktúrájának fejlesztése fontos eszköz a térség és a tagságra vágyó államok integrációjának segítésére. A koordinátor kiemelte: Magyarország számára nagyon fontos, hogy a gyorsvasút Bécsig és Pozsonyig eljuthat, mert oda Budapest már nagyon közel van. Emellett ez a forgalom növekedését is jelenti a térségben, ami gazdasági előnyökkel jár. (mti, s, ú)