Az oroszok 53 százaléka támogatná a hivatalban lévő moszkvai kormány menesztését - derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont hétfőn nyilvánosságra felméréséből. Három évvel ezelőtt még csak 33 százalék szeretett volna kormányváltást.
Az oroszok 53 százaléka támogatná a hivatalban lévő moszkvai kormány menesztését - derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont hétfőn nyilvánosságra felméréséből. Három évvel ezelőtt még csak 33 százalék szeretett volna kormányváltást.
A Vedomosztyi című napilapban közölt friss közvélemény-kutatás szerint mindössze a megkérdezettek 40 százaléka hagyná meg a helyén a jelenlegi kabinetet. A válaszadók 57 százaléka szerint a kormány képtelen megbirkózni az áremelkedéssel és a lakosság jövedelemcsökkenésével kapcsolatos problémákkal.
Negyvenhat százalék szerint a kormány képtelen munkát adni az embereknek, 63 százalék pedig úgy véli, hogy nem törődik a szociális védelmükkel. Harminchat százalék szerint a kormányfő és miniszterei képtelenek megküzdeni a gazdaság válságával, 30 százalék szerint pedig nincs átgondolt gazdaságfejlesztési terük.
Csak a megkérdezettek 7 százalékának nem volt semmilyen kifogása az orosz kormány működésével kapcsolatban.
Marina Kraszilnyikova, a Levada-központ vezető kutatója szerint Oroszországban "folyamatosan romlik a közhangulat", és a kormány leváltásának igényével az emberek azt a véleményt fogalmazták meg, hogy a szociálpolitika kérdéseire a vezetés nem talál megoldást. Megjegyezte: a kabinet távozása iránti közigény még erősebb lenne, ha lennének utalások a kormányváltás lehetőségére. Mint mondta, az orosz emberek számára a miniszterelnök szerepe nem sokat jelent.
Kraszilnyikova szerint az oroszok önállóbbakká váltak, és egyre kevésbé bíznak az államban és a kormányban. Ez elsősorban a nyugdíjkorhatár emelésének következménye, amely alátámasztotta az oroszok azzal kapcsolatos aggályait, hogy "az állam nem nagyon megbízható intézmény", amely "kész felmondani korábban vállalt kötelezettségeit".
A kormány nyáron jelentette be, hogy a férfiak esetében 60-ról fokozatosan 65-re, a nőkében pedig 55-ről 60-ra emeli fel a nyugdíjkorhatárt. Az intézkedés tiltakozó megmozdulásokat váltott ki, és elfogadása előtt Vlagyimir Putyin elnök - aki márciusi újraválasztása előtt nem hozta szóba az erre vonatkozó elképzeléseket - több ponton enyhíteni volt kénytelen a reformcsomagon.
A felmérést december közepén készítették el egy 1600 fős, 18 és 52 év közötti életkorú reprezentatív mintán.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.