Félelmek az elmagyarosítástól

Belgrád. Cikksorozatot indított tegnap a Vecernje Novosti című belgrádi napilap, s arra keresi a választ, alaptalan-e vagy sem a félelem attól, hogy végbemehet-e a Vajdaság magyarosítása. A legnagyobb példányszámú, szélsőjobboldali kilengéseiről ismert lap szerint a régi magyar helységnevek visszaadása Magyarkanizsának (Kanjiza) és még néhány vajdasági városnak, a kettős állampolgárság a magyarok számára, illetve és a vajdasági magyar akadémia létrehozásának a gondolata egyes szerb körökben enyhe gyanút és félelmet ébresztett, hogy csöndesen magyarosítják a Vajdaságot. „Van-e valóban ok a félelemre, és mi a valószínűsége annak, hogy 300 ezer magyar a magyarosítás útjára tereli a Vajdaságot, amely lakosságának hetven százaléka szerb” – tette fel a kérdést a lap. Megszólaltatta az ultranacionalista nézeteiről ismert Koszta Csavoszki jogászprofesszort, akadémikust, aki szerint a figyelmeztetések nem alaptalanok, mert a jelenlegi vajdasági vezetés már jó ideje nem szerb, hanem magyar- és horvátbarát politikát folytat. Azt mondta, kétségtelen, hogy a kisebbségeket minél jobb helyzetbe kell hozni, de ezt csakis a kölcsönösség elvén lehet megtenni. „Ha a magyarok lakta településeknek visszaadják a régi magyar nevüket, ugyanezt kell megtenni azokkal a magyarországi településekkel is, ahol szerbek élnek.” Cedomir Popovics újvidéki akadémikus, történész szerint alaptalan a félelem a magyarosítástól mindaddig, amíg a Vajdaság része Szerbiának, s egy tartományhoz illő jogkörökkel rendelkezik. A vajdasági magyarság által megfogalmazott követelések az úgynevezett pozitív diszkrimináció keretein belül vannak, de az önálló magyar akadémia létrehozásával kapcsolatos felvetés már túllép bizonyos európai normákat – mondta Popovics. Az MTI által tegnap megkérdezett vajdasági magyar politikusok és közéleti személyiségek nem hallottak arról, hogy a magyarság körében bárki is előállt volna a magyar akadémia létrehozásának igényével. A Vecernje Novosti megszólaltatta Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi minisztert, aki a magyarosítás fogalmát is elutasította, s a három évvel ezelőtt megbuktatott politikai erők tevékenységének számlájára írta e kifejezés megjelenését.