Felavatták Brüsszelben Kossuth édesanyjának az emlékoszlopát

Kossuth Lajos édesapja, Kossuth László Monokon az Andrássyaknál volt uradalmi ügyvéd. Ott vette el - valamikor 1800 körül - az olaszliszkai, evangélikus vallású postamester, tyrlingi Weber András lányát, az 1770-ben született Karolinát. A Weber család eperjesi eredetű volt, egyik felmenőjüket Caraffa végeztette ki Eperjesen. Az 1802-ben született Kossuth Lajos után még négy leánya született a házaspárnak: Karolina, Emília, Lujza és Zsuzsanna. A szabadságharc leverése után a száműzetésbe menekült Kossuth Lajos otthon maradt családtagjait bebörtönözték. A bécsi udvar csak azzal a feltétellel engedte őket szabadon, hogy nemcsak Magyarországot, de egész Európát el kell hagyniuk. Így az édesanya négy lányával, azok férjeivel és gyermekeivel szekérre ült, és elindult Amerikába. Brüsszelig jutottak, ahol az édesanya 1852 decemberében elhunyt. A temetőt, ahol a csontjai nyugodtak, mintegy másfél évtizeddel később - a város terjeszkedése miatt - felszámolták, és a maradványokat a Saint-Josse-Ten-Nood-i temetőbe szállították, ahol jeltelen közös sírba helyezték. Belgiumi magyarok idővel kinyomozták, felkutatták a temetőt, a sírhelyet, és elhatározták, hogy síremléket állítanak Kossuth édesanyjának. Ebben a tényfeltáró tevékenységben oroszlánrésze volt Kozmai Kún Miklósnak. A most felavatott emlékoszlopot a Kárpát-medencei magyarság - köztük számos önkormányzat, így például a ceglédi, a monoki, az olaszliszkai, a tokaji és a sárospataki -, illetve a belgiumi magyarok adományaiból emelték. A megjelenteket köszöntő Balogh András, a brüsszeli magyar nagykövetség első beosztottja, aki egyik kezdeményezője és szervezője volt a síremlékállításnak, elmondta: az emlékoszlop terveit a Tokajban élő Veres Alpár és Csirpák Viktória szobrászművész készítette. Az ő nevükhöz már két korábbi brüsszeli emlékműállítás is fűződött. A két méter magas, 50 centiméter széles, 10 centiméter vastag süttői fehérmészkő oszlopon vörösmárvány tábla, azon az édesanya bronzportréja látható. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az eseményen elmondott történelmi visszatekintő beszédében Kossuth Lajos szüleinek a személyiségére is kitért, és felhívta a figyelmet arra, hogy a lutheránus család előbb a katolikus piaristáknál, majd a reformátusoknál taníttatta a kiemelkedő képességű Lajost, és ezzel mintegy felülemelkedtek a felekezeti szűkkeblűségen, felismerték a magyar nemzeti összetartozáson belüli hitbéli többféleség jelentőségét.