A felmérések azt mutatják, hogy az európaiaknak kevesebb az akaraterejük a rendszeres, egészségmegőrző testmozgáshoz, mint a tengerentúlon élőknek. Felmérések szerint Európában a görögök és a portugálok a leglustábbak – érdekes, hogy e két ország válogatottja az idei labdarúgó EB sikercsapata volt.
Európaiak: csak semmi sport!
A felmérések azt mutatják, hogy az európaiaknak kevesebb az akaraterejük a rendszeres, egészségmegőrző testmozgáshoz, mint a tengerentúlon élőknek. Felmérések szerint Európában a görögök és a portugálok a leglustábbak – érdekes, hogy e két ország válogatottja az idei labdarúgó EB sikercsapata volt.
Az Eurobarometer kutatása szerint a görögöknek mindössze 19 százaléka sportol hetente legalább egyszer, a portugáloknál 22 százalék ez az arány. A listavezetők a fitness-őrült finnek és svédek 70 százalékkal. A vizsgálat elvégzésekor a még csak 15 tagú EU átlaga 35 százalék volt.
Az újonnan csatlakozott országok lakossága sportosabb, mint a régieké. A tíz országban átlagában a népesség 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen edz, a szlovének pedig egyenesen csúcsdöntők: 83 százalékuk hetente legalább kétszer sportol.
Mi a helyzet az USA-ban?
Egy Gallup felmérés szerint minden második amerikai hetente legalább háromszor edz. Ezt a gyakorisági mutatót alapul véve még siralmasabb az európai helyzet: a tizenötök átlaga ebben az összehasonlításban mindössze 15 százalék. Meglepőnek tűnhet, ám a jelek szerint az európaiak sokkal kevésbé motiváltak a testedzésre, mint a tévézésre, amit 88 százalékuk „gyakorol” hetente legalább háromszor. Az amerikaiak gyakran kombinálják a két tevékenységet, nagyon kedvelt szórakozás például a TV előtti szobabiciklizés, és a fitness-termekben csaknem mindenütt ott vannak a monitorok a „kínpadok” fölött.
Bekerült az új alkotmányba
A várható élettartam és a halálozási mutatók tekintetében mégsincs drámai különbség az USA és az EU tizenötök között, a relatív mozgáshiányt ugyanis más egészségmegőrző életviteli magatartásformák ellensúlyozzák. Az európaiak például egészségtudatosabban étkeznek, több szabadidővel és kevesebb stresszel élnek. Az EU vezetői igyekeznek tovább javítani a helyzeten, az idei év a „Sport általi nevelés európai éve”, s az elfogadás előtt álló Alkotmányos Szerződés is utal a sportolás, az egészséges életmód fontosságára. Ez az első eset, hogy konkrét utalás történik a sport szerepére egy nagy fontosságú uniós dokumentumban.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.