Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank (ECB) az Európai Unió jegybankja, a pénzügyi unió és a közös pénz, az euró működtetésének felelőse, melyet a Maastrichti Szerződés hozott létre. 1998. június 1-jén alapították, ezzel az Európai Unió legfiatalabb intézménye és egyike a világ legfiatalabb központi bankjainak. Székhelye Frankfurtban van, elnöke Wim Duisenberg. A holland szakember 2003 nyarán tölti be 68. életévét és jelezte, hogy ekkor visszavonul. Utódjáról nem sokkal távozása előtt döntenek az Unió vezetői. A legesélyesebb jelölt Jean-Claude Trichet, a francia nemzeti bank elnöke. Fő feladata az euró stabilitásának megőrzése, az infláció megakadályozása. Meghatározza és bevezeti az egységes valutapolitikát, kezeli a pénzügyi tartalékokat és irányítja a valutaüzleteket.

Az ECB a nemzeti jegybankokkal együtt alkotja az európai jegybankok rendszerét, amely a pénzügyi politika megvalósításáért, a fizetési rendszerek megfelelő működéséért, a hitelintézetek ellenőrzéséért, valamint a pénzügyi rendszerek stabilitásáért felel. A valutaüzletek általános irányítása az európai jegybankok rendszerének a feladata. A ECB a nemzeti jegybankok által bevezetett tőkével rendelkezik, ezeket az összegeket az Európai Unió országai GDP-jükkel és lakosaik számával arányosan fizetik be. Az önálló költségvetés garantálja a függetlenség követelményének érvényesülését.

A legfőbb döntéshozó testület a Kormányzók Tanácsa, melyben a 12 nemzeti jegybank kormányzója és az Igazgatóság hat tagja ülésezik. Ez a testület rögzíti a kamatlábakat és határozza meg a pénzügyi célkitűzéseket, a monetáris politika irányát. Az Igazgatóság egy elnökből, egy alelnökből és négy másik tagból áll, akiket a pénzügyminisztereik ajánlása alapján az állam- és kormányfők jelölnek ki, miután konzultáltak az Európai Parlamenttel és a Kormányzók Tanácsával. Az Igazgatóság tagjainak megbízása egyszeri 8 évre szól. Az Igazgatóság végrehajtja a Kormányzók Tanácsa által meghatározott pénzügyi politikát, és megadja a szükséges utasításokat a nemzett jegybankoknak.

Az Európai Unió minden jegybankjának irányítója tagja az Általános Tanácsnak attól függetlenül, hogy ezek az országok bevezették-e az egységes valutát vagy sem. Tanácsadó és koordináló szerepe van abban, hogy az eurózónában hozott döntésekhez kapcsolja azokat a tagországokat, amelyek még nem vesznek részt a gazdasági és pénzügyi unióban. Az ECB elsődleges célja az árak stabilitásának fenntartása, melyet maximum 2 százalékos fogyasztói áremelkedésben határoztak meg. A pénzügyi politikát a Kormányzói Tanács és az Igazgatóság határozza meg. A döntést föderálisan hozzák: a Tanácsban a nemzeti jegybankok kormányzói fejenként egy szavazattal rendelkeznek. Fontos elv a függetlenség, mely mind az ECB szintjén, mind a nemzeti jegybankok szintjén jogilag garantált. A függetlenség jegyében az ECB saját, a közösségtől független költségvetéssel is rendelkezik.

A jegybankok tagállami szinten készítik elő és hajtják végre a pénzügyi politikai döntéseket. A nemzeti jegybankok az ECB által meghatározott tevékenységektől eltérőeket is folytathatnak, amennyiben azok nem keresztezik a jegybankrendszer céljait és feladatait. (origo)