Európában szinte mindenkit lehallgatnak

ÖSSZEFOGLALÓ

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási tevékenységével kapcsolatos legutóbbi botrányok után az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcsértekezletén Németország és Franciaország közösen kezdeményezte a titkosszolgálatok közötti együttműködés új alapokra helyezését. Ennek az év végéig kell megtörténnie. Minderről Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár számolt be Brüsszelben tegnap külön-külön tartott sajtóértekezletén.

A lehallgatási botrány eredetileg nem szerepelt volna a kétnapos csúcs napirendjén, a legutóbbi események azonban felülírták az előzetes programot. A hét elején derült fény ugyanis arra, hogy az NSA mintegy 70 millió francia telefonbeszélgetést hallgatott le. Szerdán pedig az derült ki, hogy az NSA megfigyelhette a német kancellár mobiltelefonját is. Merkel kancellár szerint súlyosan megrendült a bizalom az NSA által végzett titkos adatgyűjtés miatt, és annak helyreállításához nem elegendőek a szavak, tettekre, radikális változásra van szükség. Az arra vonatkozó kérdéseket, hogy pontosan melyik telefonján milyen beszélgetéseket hallgathatott le vagy figyelhetett meg az NSA, Angela Merkel annyit felelt, hogy mindig igyekezett szétválasztani a pártja nevében és a kormányfőként folytatott kommunikációt, ezért két telefonja is van.

Merkel mobilja

Angela Merkel egy viszonylag régi és nem a kormányfői munkához használt telefonját figyelhette meg az informatikai adatgyűjtésre szakosodott amerikai NSA. A német kormány hivatalos közleményeiben a kancellár mobiltelefonjának feltételezett amerikai megfigyelésével kapcsolatban nincs szó arról, hogy milyen szervezetről és milyen készülékről lehet szó. Az ARD közszolgálati televízió szerint azonban kormányzati körökben az NSA-re gyanakodnak, és az ügynökség egy titkos minősítésű jelentése alapján gondolják azt, hogy a kancellár mobilja megfigyelési célpont lehetett. Ezt támasztja alá, hogy a Németország és az USA viszonyát súlyosan megterhelő ügyet a Spiegel Online robbantotta ki, az a német hírportál, amelyhez eljutottak az NSA egykori munkatársa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok. A német hatóságok feltételezése szerint a megfigyelt készülékről hivatalosan csak azt lehet tudni, hogy nem lehallgatásbiztos. Ezt a szövetségi informatikai biztonsági hivatal (BSI) közölte a Süddeutsche Zeitungban megjelent beszámoló szerint.

Hihetetlen híváslista

Harmincöt vezető külföldi politikus telefonhívásait hallgatta le az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) – írta legújabb feltáró riportjában a The Guardian. A vezető brit napilap beszámolója szerint ez az értesülés is Edward Snowdentől származik, aki az utóbbi hónapokban információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és amerikai lapoknak az NSA és a brit kormány hasonló figyelőszolgálata, a GCHQ titkos adatgyűjtési tevékenységéről. A The Guardian az újabb bizalmas iratok alapján azt írta, hogy Merkel mobiltelefonjának lehallgatása nem volt elszigetelt jelenség, sőt a most ismertetett újabb NSA-irat tanúsága szerint a szolgálat „rutinszerűen” figyeli külföldi vezető politikusok telefonjait, és ehhez még segítséget is kér más amerikai hivatalok illetékeseitől. A dokumentumból kiderül az is, hogy az új telefonszámok figyelése révén az NSA még további telefonszámokhoz jutott hozzá, amelyeket szintén „munkába vett”. A leirat azonban elismeri, hogy e számok lehallgatásából „nem sok jelentésre érdemes hírszerzési információ származott”.

Lisa Monaco, Barack Obama amerikai elnök belbiztonsági tanácsadója elismerte, az államok elleni megfigyelési program jelentős feszültséget okozott az USA és néhány legszorosabb szövetségese között. Ennek ellenére Monaco törvényesnek nevezte az adatgyűjtést. Az USA ugyanolyan adatgyűjtést végez külföldön, mint minden ország, azzal a különbséggel, hogy a mi hírszerző közösségünk felügyelete és korlátozásai szigorúbbak, mint bármely más ország esetében – írta a tanácsadó. Az elnök elrendelte, vizsgálják át a hírszerzési tevékenységet – közölte Monaco, hozzátéve, az amerikai titkosszolgálat eszközei „páratlanok”, ám nem „korlátlanok”.

Fülelő franciák

Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Franciaország kémkedett utána, amikor országa állandó ENSZ-képviselője volt. „Ez nem lep meg senkit – az országok kémkednek egymás után” – jelentette ki Madeleine Albright, aki 1993 és 1997 között volt ENSZ-nagykövet, mielőtt Bill Clinton elnök kinevezte külügyminiszternek. „Jól emlékszem, hogy amikor az ENSZ-ben dolgoztam, a francia nagykövet megkérdezte tőlem: „Miért mondta ezt valakinek annak kapcsán, hogy nőket akar a kormányba?” – mesélte Albright. „Pardon – válaszoltam. Lehallgatták az egyik beszélgetésemet” – tette hozzá, de arra nem tért ki, mikor történt a beszélgetés.

Lendületes lehallgatás

A titkos adatgyűjtést rég bevált gyakorlatnak nevezte Romano Prodi volt olasz kormányfő, aki szerint Európában mindenkit lehallgatnak. Nem számít újdonságnak, hogy az európai politikai vezetőket az USA lehallgatja – idézte Romano Prodit a Corriere della Sera napilap. Az olasz politikus hozzátette, biztosan tudja, hogy tíz évvel ezelőtt, amikor 1999 és 2004 között az Európai Bizottság elnöke volt, lehallgatták az Eni olasz kőolajvállalat akkori elnökével folytatott telefonbeszélgetéseit. Ezeket nem sokkal később a sajtóban látta vissza amerikai forrásból idézve.

„A hangom bekerült az Echelon lehallgató programba, és attól kezdve, minden hívásomat rögzítették, akármilyen készülékről is beszéltem” – nyilatkozta Prodi. „Európában minden telefont, faxot és elektronikus kapcsolatot rendszeresen ellenőriznek. Az információk Menwith Hill brit katonai bázisára futnak be, innen az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek továbbítják őket” – tette hozzá Prodi. (MTI)