Európában egyre kevesebb postásra lesz szükség

Csakhogy a parlament az Európai Bizottság által javasolt 2009. január 1-jei határnap helyett két évvel későbbi időpontig, 2010. december 31-ig számolná fel a meglévő állami monopóliumokat a postai szolgáltatások területén. Az új tagállamok – így Szlovákia is – további két év türelmi időt kapnának a piacnyitásra. Markus Ferber (néppárti, német) parlamenti jelentéstevő indoklásában azt mondta, a postaszektorban „kétszáz éven át monopóliumok működtek. A monopóliumok nem képesek kezelni azokat a problémákat, amelyekkel a postai szolgáltatók szembesülnek. Ezeket a problémákat csak úgy tudjuk megoldani, ha tisztességes verseny érvényesül, amely figyelembe veszi a munkakörülményeket és a dolgozók helyzetét”.

Átalakuló szolgáltatások

Az új kommunikációs eszközök megjelenése miatt jelentősen átalakult a postai szolgáltatások piaca Európában. Az EB adatai szerint erősen csökkent a magánszemélyek által küldött hagyományos levelek száma, így ma már a levelek 85 százaléka hivatalos, illetve üzleti küldemény. A postai szolgáltatások ugyanakkor még most is az EU GDP-jének 1 százalékát adják. Az európai postai szolgáltatók évi 88 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak le, és évente mintegy 135 millió küldeményt kezelnek.

Az előzményekhez tartozik: a postai szolgáltatásokról szóló irányelv 1997-ben a 350 grammnál nehezebb küldeményeknél már megnyitotta a piacot, egyben garantálta a polgároknak az egyetemes szolgáltatásokhoz való jogát (hozzáférés a postai szolgáltatásokhoz lakóhelytől függetlenül, méltányos áron). A 2002-ben elfogadott módosítás 100 grammnál húzta meg a határt, és 2009-es piacnyitást írt elő. Az ezt felülvizsgáló újabb javaslatát az EB 2006 végén terjesztette elő, s erről szavazott most az Európai Parlament, módosítva a bizottság által javasolt határidőkön.

Az EB három fő célkitűzése a következő:

a postai szolgáltatások belső piacának megvalósítása, azaz a postai ágazaton belül a különleges jogok megszüntetése, ugyanakkor

az egyetemes szolgáltatások fenntartható magas színvonalú biztosítása megfizethető árakon, továbbá

a postai szolgáltatások szabályozására vonatkozó alapelvek harmonizálása.

A bizottsági javaslat szerint az egyetemes szolgáltatások díjait a költségekhez kell igazítani. Eszerint csak egyértelműen meghatározott kivételek esetében lehetne eltérni attól az elvtől, hogy a postai szolgáltatások díjainak a költségeken kell alapulniuk. A bizottság azt indítványozza, a tagállamok egységes díjszabást csak olyan szolgáltatásoknál alkalmazzanak, amelyekre a darabonkénti díjszabás vonatkozik, azaz olyan szolgáltatásokra, amelyeket többnyire a fogyasztók és a kisvállalkozások használnak.

A liberalizáció indokai

A parlament által elfogadott szöveg szerint „a megnövekedett verseny elő fogja mozdítani a postai ágazat és az alternatív kommunikációs módszerek integrációját, és lehetővé teszi, hogy az egyre igényesebb ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások minősége javuljon”. A képviselők szerint „a piacnyitás továbbra is különösen – levélküldeményeket küldőkként és fogadókként – a fogyasztók meg a kis- és középvállalkozások számára lesz előnyös, mivel minőségi javulást, több választási lehetőséget, a fogyasztók számára érzékelhető árcsökkentéseket, innovatív szolgáltatásokat és üzleti modelleket jelent”.

A szöveg szerint „az egyetemes szolgáltatás minden munkanap egy postaláda-ürítést és egy kézbesítést jelent minden egyes természetes vagy jogi személy otthonába, illetve székhelyére vagy telephelyére, távoli vagy gyéren lakott területeken is”. Ha a piaci szereplők nem lennének képesek üzleti alapon biztosítani az egyetemes szolgáltatásokat, a tagállamok kompenzációs alapokat állíthatnának fel a költségek fedezésére, vagy pedig az állam közvetlenül kompenzálhatná a szolgáltatókat. Az alkalmazandó finanszírozási mechanizmusokról a tagállamok maguk dönthetnének.

A vidéki postai hálózat

Ez a téma külön fejezetet érdemel, a tervezet szerint a vidéki postai hálózat, „egyebek között a hegyvidéki és szigeti régiókban, lényeges szerepet játszik a vállalkozások nemzeti/globális gazdaságba történő integrációjában, illetve a kohézió fenntartásában társadalmi és foglalkoztatási szempontból. Emellett a vidéki postahivatalok a hegyvidéki és szigeti régiókban lényeges, mindenki számára hozzáférhető infrastrukturális hálózatot biztosíthatnak az új távközlési technológiák tekintetében”. A jelentés szerint „az elektronikus kereskedelem különösen a távoli és alacsony népsűrűségű térségekben kínál új lehetőségeket a gazdasági életben való részvételre, aminek fontos előfeltétele a jó színvonalú postai szolgáltatások biztosítása”. A képviselők fontosnak tartották, hogy „a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférési pontok sűrűsége ne csökkenjen a vidéki és távoli térségekben”.

Kik kapnak halasztást?

Az EP-képviselők úgy vélték, „a postai reformfolyamatokhoz később csatlakozó vagy különösen kedvezőtlen topográfiai adottságokkal rendelkező tagállamok számára ... célszerű a bizottság tájékoztatása mellett egy további kétéves átmeneti időszakot biztosítani a meglévő és különleges jogosultságok eltörlésére”. Tehát a következők tarthatják meg 2012. december 31-ig a monopol szolgáltatókat: a 2004 májusában és az idén csatlakozott tagállamok, azok az országok, amelyek alacsony lakosságszámmal vagy kis földrajzi területtel rendelkeznek, valamint azok, amelyeknek topográfiai helyzete különösen hátrányos – főleg a sok szigettel rendelkező államok

Vakok és gyengénlátók

A jelentés hangsúlyozza: „tekintettel a postai szolgáltatások jelentőségére a vakok és gyengénlátók életében, célszerű megerősíteni, hogy a tagállamokban a vakok és csökkent látóképességű személyek számára bevezetett ingyenes szolgáltatások biztosítását a versenyképes és liberalizált piacon kötelezővé kell tenni”.

A vitában elhangzott: óriásiak a különbségek az egyes tagállamok teljes liberalizációra való felkészültsége között, különösen veszélyeztetettek az új EU tagországok egyetemes postai szolgáltatói és a szektorban foglalkoztatottak. A nagy-britanniai és németországi példák bizonyítják, a gyors liberalizáció jelentős üzleti veszteséget okozhat az állami szolgáltatóknak, és számos munkahely is veszélybe kerülhet. Ezért fontos, hogy valamennyi tagország rendelkezzen a felkészüléshez elegendő idővel, és pontos menetrenddel.

A szlovák EP-képviselők többsége egyetértett az első olvasatban megszavazott tervezettel, Miroslav Mikulášik (KDH) azt emelte ki, Szlovákiának elég ideje lesz arra, hogy felkészüljön a teljes piacnyitásra. Szerinte is jobbak és olcsóbbak lehetnek majd a postai szolgáltatások. Milan Gala (SDKÚ) nem hiszi, hogy az új szabályok veszélybe sodornák a szlovák postát. Megjegyezte: összeurópai trendről van szó, úgysem tudnánk tenni ellene. (pi, sita, ú)

Nagy-Britanniában 2500 postahivatalt zárnak be

London. A brit példa hasznosítható lehet a haladékot kapott új tagországok számára is. A londoni kormány decemberben hozott döntést arról, hogy két éven belül 2500 postahivatalt bezárnak, mert a posták fenntartása egyre veszteségesebb, hiszen mind kevesebben veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat.

Alistair Darling akkori ipari és kereskedelmi miniszter szerint a posta vesztesége heti 4 millió font volt 2006-ban, kétszerese az előző évinek. A miniszter a postabezárásokért cserébe helyi beruházásokat ígért. Az átszervezés részeként 500 kisebb egységgel helyettesítenék a megszűnő hivatalokat, ezek mobil postai szolgáltatások lesznek. A szolgáltatások egy részét közösségi központokban vagy egyszerű kocsmákban lehet majd igénybe venni. A kormány újabb elérési kritériumokat is megjelentetett, eszerint a lakosság 90 százalékának működő postahivatalt kell találnia egy mérföld távolságon belül. Vidéken a lakosság 95 százaléka 3 mérföldnyire lesz a postától, távoli helyeken az előírt minimális távolság 6 mérföldre nőhet. A hivatalok bezárását ezen a nyáron kezdik el és a folyamat 18 hónapon keresztül tart. A hálózatban 11 760 hivatal marad. (Jelenleg több mint 14 ezer postahivatal működik az országban.)

A minisztérium szerint a postahivataloknak fontos szociális és gazdasági szerep jutott. A miniszter ennek elismeréseként jelezte, hogy 2011-ig meghosszabbítják a vidéki postahivataloknak járó, évi 150 millió fontos támogatást. A brit postát érzékenyen érintette például az a kormányzati döntés is, amely szerint a nyugdíjakat és a gyermekek után járó szociális ellátást a jövőben egyenesen a jogosultak bankszámlájára küldik. Egyre többen a jogosítványokat és az útleveleket is online szolgáltatásokon keresztül igénylik, ami szintén hozzájárul a postai szolgáltatások halódásához. (euractiv.hu)