Európa megszokta a pazarlást

Az unió mezőgazdasági kiadásainak, valamint a belső felzárkóztatást szolgáló pénzeszközeinek felhasználási ellenőrzése sok esetben „számát és hatókörét tekintve elégtelen, és gyakran minőségileg sem megfelelő”. Ezt állapította meg a tavalyi EU-költségvetés ellenőrzésekor az Európai Számvevőszék. A Strasbourgban és Brüsszelben a múlt héten bemutatott jelentés leszögezte: a közösségi kiadásokat mind az EU-tagországokkal megosztott, mind a közvetlen irányítású területeken jobban kell kezelni és ellenőrizni. Az uniós költségvetésről szóló harmincadik jelentésében az Európai Számvevőszék ugyanakkor azt is megállapította, az Európai Bizottság jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy leküzdje az uniós pénzeszközök kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságokat.Nagyon rossz arány

Az egyik legkritikusabb terület a mezőgazdasági kiadásoké, amely 2006-ban 49,8 milliárd eurót jelentett. Mint Hubert Weber számvevőszéki elnök beszámolt róla, a vidékfejlesztés terén végzett számvevőszéki ellenőrzés megállapítása szerint nyolc ellenőrzött termelő közül hét vagy nem tett eleget kötelezettségvállalásainak, vagy a hatóságok nem ellenőrizték náluk eredményesen azok megtartását. A jelentés szerint miközben az agrártámogatások terén egyszerűsödtek a kérelmezési és kifizetési eljárások, mellékhatások is felléptek: így például jogosultságokhoz jutottak mezőgazdasági tevékenységet korábban soha nem végző földtulajdonosok is, ami „az uniós támogatás alapos újraelosztását, a termelőktől a földtulajdonosokhoz történő áramlását eredményezte”. Az uniós mezőgazdasági támogatás új kedvezményezettjei között vasúttársaságok (Nagy-Britannia), lovas- és lótenyésztő klubok (Németország és Svédország), golf- és szabadidőklubok, valamint városi tanácsok (Dánia és Nagy-Britannia) jelentek meg – derül ki a jelentésből.

Szlovákiával kapcsolatban a jelentés nem hozott fel egyetlen konkrét esetet sem az európai pénzekkel való rossz bánásmódra, de csak egy százalékponttal kapott jobb értékelést Csehországnál. Márpedig a revizorok Csehország esetében 750 – esetlegesen kiválasztott – mezőgazdasági dotációért folyamodó beadványt vizsgáltak meg, s ezek több mint felénél találtak uniós rendelkezésekbe ütköző anomáliákat. Magyarországon is találtak néhány hiányosságot az irányítási és kontrollrendszerben. Például helyszíni ellenőrzésekre nem az egész 2005. év során, hanem csak a fő betakarítás után került sor (így sok feltétel ellenőrzése egyáltalán nem történt meg), a parcellákat nem mindig lehetett megbízhatóan és egyenként azonosítani, illetve nem került sor keresztellenőrzésként az állatok adatbázisaival összevetve a maximális állománysűrűség feltételének ellenőrzésére.

12 százalékos hibaszint

Az uniós költségvetés második nagy darabja, a felzárkóztatási vagy strukturális tevékenység kiadásai 2006-ban 32,4 milliárd euróra rúgtak, felhasználásukat illetően a helyzet az elmúlt évekhez képest gyakorlatilag változatlan – jelezte a számvevőszék. A „hibaszint” – kisebb-nagyobb mértékben szabálytalanul felhasznált pénzek aránya – becslés szerint a kedvezményezetteknek megtérített teljes összeg legalább 12 százalékának felel meg. A leggyakoribb hibák: térítés igénylése nem támogatható kiadásokra, pályázatok ki nem írása, a rezsiköltségek vagy a személyi jellegű ráfordítások kiszámítását alátámasztó bizonylatok hiánya. Általában eredménytelenül vagy mérsékelt eredményességgel működ?tek a tagállami felügyeleti és ellenőrzési rendszerek, miközben a brüsszeli bizottság is csak korlátozott mértékben felügyeli ezek működését – tette hozzá kritikusan a számvevőszék.

Az uniós pénzeszközök eredményes kezelésének kulcsát az igazgatás minden szintjén hatékonyan és megbízhatóan működő, belső ellenőrzési rendszerek adják – mutatott rá Weber, aki leszögezte: meggyőződése szerint az Európai Unió polgárainak joguk van arra, hogy az uniós pénzeszközöket megfelelően kezeljék és ellenőrizzék. (mti, ú)