Európa jobbra rántotta a kormányt

Továbbra is a jobbközép, kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) adja majd az Európai Parlament (EP) legerősebb frakcióját, de közben a kontinens számos országában előretörtek az EU-ellenes, euroszkeptikus erők, s Kelet-Közép-Európában nagyon lecsökkent a részvételi arány. Az európai összesítésben az EPP - a legfrissebb, hétfő délelőtti adatok szerint - a szavazatok 28,2 százalékát kapta, és 212 képviselővel rendelkezik majd a 751 tagú Európai Parlamentben. Ez jóval kevesebb, mint eddigi létszámuk, de így is megelőzik a nagy rivális szocialistákat (25,0 százalék - 187 mandátum). Jean-Claude Juncker, a néppártiak listavezetője hétfőn kora hajnalban közölte: az Európai Néppárt a jelek szerint megnyerte az európai parlamenti választást, és így jogos az az igénye, hogy elnököt állítson az Európai Bizottság élére. Martin Schulz, az európai szocialisták listavezetője Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor azt mondta: egyelőre túl korai lenne megmondani, hogy ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke, a pártoknak előbb egyeztetniük kell arról, hogy milyen programban tudnak megállapodni.     Ami a többi politikai erőt illeti, a harmadik legnagyobb erőt a liberálisok alkotják, akik 9,59 százalékos szavazataránnyal 72 mandátumot szereztek. A negyedik helyen 7,32 százalékkal, 55 mandátummal a zöldek, az ötödiken pedig 5,73 százalékkal, 43 mandátummal a radikális baloldaliak végeztek. A konzervatívok 5,99 százalékkal 45 helyet, a Szabadság és Demokrácia Európája nevű frakció pedig 4,66 százalékkal 35 helyet szerzett az Európai Parlamentben. A független EP-képviselők száma 39, azon újonnan megválasztott képviselőké pedig, akiknek a pártja egyetlen frakció pártcsaládjához sem tartozik, 63 lesz.    Hétfői közlés szerint Romániában a leadott voksok 93,54 százalékának összesítése szerint a szavazatok 37,25 százalékát Victor Ponta miniszterelnök Szociáldemokrata Pártja (két kisebb kormányzati partnerével közös) választási listája kapta, ami 15 mandátumot jelent. Emellett 10 néppárti (az RMDSZ-t is beleértve), 6 liberális, és egy független romániai képviselő dolgozik majd az EP-ben - jelentette Baranyi László, az MTI tudósítója.    Az RMDSZ a megszámolt voksok 6,48 százalékát szerezte meg, így három képviselője lesz az EP-ben. Az RMDSZ-listát vezető Winkler Gyula és Sógor Csaba jelenlegi EP-képviselők mellett az RMDSZ egy harmadik helyet is megszerezhet Vincze Lorántnak, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának alelnökének.    Az év elején ellenzékbe vonult Nemzeti Liberális Párt (PNL) 14,86 százalékon áll, a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) a megszámolt voksok 12,26 százalékát kapta, míg a Traian Basescu államfő védnökségével idén alakult Népi Mozgalom Párt (PMP) 6,24 százalékot szerezhet.    A PNL hat képviselője az Európai Néppárthoz csatlakozna - jelentette be Crin Antonescu pártelnök.    Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) értékelése szerint az erdélyi magyar szavazók bölcsességről tettek tanúbizonyságot azáltal, hogy részvételükkel, voksaikkal a magyar listát támogatták.      Lengyelországban 91 százalékos feldolgozottság szerint az ellenzéki, nemzeti konzervatív, Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) párt vezet 32,35 százalékkal, második helyen áll Donald Tusk miniszterelnök pártja, a jobbközép liberális Polgári Platform (PO) 31,29 százalékkal, ez mindkét párt számára 19 képviselői helyet jelent – közölte az országos választási bizottság. Az előző napi szavazás után kiadott előrejelzések még fordítva becsülték az eredményt.    Olaszországban húszszázalékos előnyre tett szert a Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD) a Beppe Grillo vezette ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) előtt a szavazatok hétfő reggeli, majdnem száz százalékos feldolgozottsága szerint - jelentette Sárközy Júlia, az MTI tudósítója.    A nem végleges adatok szerint a PD a szavazatok több mint 41 százalékát szerezte meg. A tavalyi olasz parlamenti választásokon a balközép párt 25,4 százalékkal teljesített. A 2013-as olasz parlamenti voksoláson a 25,5 százalékkal legnagyobb párttá lett M5S most 21 százalékot kapott. Harmadik a Silvio Berlusconi vezette jobbközép Hajrá Olaszország (FI) lett 16 százalékkal, 5 százalékot veszítve a tavalyi olasz parlamenti választásokhoz képest. Ez a Berlusconi vezette olasz jobbközép mindenkori legrosszabb eredménye. A választási eredmények minden korábbi előrejelzést felborítottak. A PD története legjobb eredményét érte el.    Elemzők szerint az EP-választások - elsősorban belpolitikai megméretésnek számító - itáliai fordulóján az olaszok az országot február 22-től vezető Matteo Renzit, az általa megkezdett gazdasági-intézményes reformokat és mindenekelőtt a belpolitikai stabilitást választották. Háttérbe utasították a szélsőséges és Európa-ellenes jelszavakkal, valamint kormánybuktató szándékkal kampányoló M5S vezérét, Beppe Grillót. A 2009-ben alapított civil mozgalom tavaly vált parlamenti párttá, és mostanra sokat veszített támogatottságából.     A görög ellenzék fő erejének számító Sziriza szélsőbaloldali párt elnöke, Alekszisz Ciprasz a megszorító politika feletti "történelmi győzelemként" értékelte, hogy pártja megnyerte az EP-választást. A radikális baloldali párt, amely élesen bírálja a súlyosan eladósodott és a hitelezők által szorongatott országban 2010 óta bevezetett megszorításokat, már korábban jelentősen előretört, azonban ez volt az első országos győzelme. A szavazatok 95 százalékos összesítése szerint a Sziriza 26,5 százalékkal nyert, a kormányzó Új Demokrácia pedig a voksok 22,8 százalékát szerezte meg.