EU-TUDAKOZÓ

Kevés helyen lehet már manapság a csendet élvezni. Lakókörnyezetében sincs nyugta az embernek: a szomszédban bömböl a rádió, tévé, csahol a kutya, dübörög az elektromos gitár, jelentősebb ünnepkor meg a tűzijátékok ropogása miatt kerülgeti az embert a szívbaj. Az a kérdésem: vannak-e a zajszennyezésre vonatkozó EU-standardok?

Jelige: egy csendes zug

Igen. Az Európai Bizottság zajkibocsátással foglalkozó részlege megállapította, hogy a tartós zajártalomtól szenvedő embereknek hamarosan más problémáik is támadnak: pl. alvászavarok, kommunikációs nehézségek (fokozatosan süketülnek), és végül a lelki egészség is sérülhet. Azok körében, akik tartósan 65 decibel feletti zajban kénytelenek tartózkodni, könnyebben alakul ki magas vérnyomás és más vérkeringési problémák. Az Európai Unió területén élő népesség 17%-a van kitéve ilyen nagy mértékű zajszennyezésnek; a kelet-európai országok lakosságának azonban már 50%-a!

Az EU zajkibocsátásra vonatkozó jogszabályai csak bizonyos területekkel foglalkoznak. Az EU zajkibocsátással foglalkozó jogszabályai a mindennapos zajkeltőkre vonatkoznak, pl. gépjárművekkel, motorbiciklikkel, háztartási gépekkel; illetve más jogszabályok pl. az építőiparban használt berendezésekkel – kompresszorokkal, toronydarukkal, hegesztőgépekkel, betontörőkkel és hidraulikus markolókkal – foglalkoznak. Ezek a jogszabályok már a fent említett berendezések gyártóinak is előírnak bizonyos standardokat arra nézve, hogy a gép működése mekkora zajjal járhat. Az ezeknek meg nem felelő termékek nem kapják meg az EU minőségi védjegyét (CE-jel), és így nem szabad őket az unión belül értékesíteni.

Ami a munkahelyi zajártalmakat illeti, az EU-ban törvény védi a munkásokat az ilyen kockázatoktól – ennek alapján a tagországok kötelesek olyan intézkedéseket hozni, melyek ezeket a kockázatokat csökkentik. A 85 dB-nél nagyobb zajban dolgozókat tájékoztatni kell a halláskárosodási veszélyekről, és fülvédőkkel kell ellátni őket, illetve rendszeresen orvosilag ellenőrizni kell a hallásukat. Ha a zajszint meghaladja a 90dB-t, akkor erőteljesebb intézkedéseket kell hozni ennek csökkentésére; illetve korlátozni kell az ilyen munkahelyi területeken való tartózkodást.

Nincs azonban rendelet az egy-egy lakóövezetben felmerülő (más lakosok által okozott) vagy a tűzijátékok okozta lármáról. Amire nincs uniós jogszabály, arra – ha azt szükségesnek látják – a tagországok maguk hozhatnak előírásokat. (euv, ú)