EU: szerdán vége a cseh elnökségnek

Jóllehet a most leköszönő cseh elnökséget sok bírálat érte, az első uniós félév eredményesnek mondható abban az értelemben, hogy a legfontosabb kérdésekben megszülettek a szükséges döntések. Így lehetővé vált, hogy október elejére Írországban immár pozitív eredménnyel kecsegtető új népszavazást írjanak ki az EU intézményes reformszerződéséről. Amennyiben a referendum a várt eredményt hozza, továbbá Csehországban, Lengyelországban és Németországban is befejeződik a szerződés (Magyarországon a 27 tag közül elsőként lezárt) ratifikációs folyamata, a svéd elnökség feladata lesz a gyors hatályba lépés előkészítése.

Ezt egészíti ki az Európai Bizottság új testületének - szintén ősszel várható - összeállítása. A biztosokat a tagországok kormányai jelölik, és a testületet az Európai Parlament hagyja jóvá, de a váltás átmeneti időszakában az elnökségre is várhatnak pluszfeladatok. A bizottság elnökét egyébként a tagállamok vezetői a minap már kijelölték: a brüsszeli uniós "kormányt" a következő öt évben is a portugál José Manuel Durao Barroso vezetheti, ha az EP egyetért a kormányfői tanács határozatával.

Az intézményes témák közé tartozik még a következő évek együttműködésének megalapozása a most újraválasztott képviselő-testülettel is. Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök július közepén ellátogat az Európai Parlamentbe, és plenáris ülés keretében egyezteti az elnökség témáit a képviselőkkel.

A kormány többször hangoztatta azt is, hogy a "svédasztal" legfőbb "fogásának" a káros éghajlatváltozás elleni fellépést tekintik. Decemberben Dániában rendezik azt a nemzetközi konferenciát, amelyen ki kellene dolgozni a jövő évtizedben érvénybe lépő új világszintű klímavédelmi megállapodást. Ehhez az uniónak még nem készült el teljesen az álláspontja, hiányoznak belőle a finanszírozással kapcsolatos részletek. Márpedig az EU-ban úgy látják, ha a fejlett világ nem segíti anyagilag a fejlődő térséget az éghajlatváltozás elleni védekezésben (azaz a szennyezés csökkentésében), nem számíthat a harmadik világból ambiciózus kötelezettségvállalásra.

Az anyagi kérdések egyébként még az unión belül sem rendeződtek: nem dőlt el, hogy melyik tagország milyen mértékű segítséget kaphat vállalt szennyezéscsökkentési kötelezettségeinek teljesítéséhez.

Végigvonul a svéd elnökség hat hónapján is a nemzetközi gazdasági válság kezelése. Az uniós tagállamok várhatóan ebben az időszakban dolgozzák ki azokat a programokat, amelyek már a válság utáni tartós rendezés lehetőségeit próbálják körvonalazni. Ez a folyamat egyúttal része lesz az évtized végén lejáró versenyképesség-növelő terv folytatását jelentő új sokéves program kidolgozásának is.

Az Európai Bizottság emellett ősszel jogszabályi javaslatokat tesz az uniós pénzügyi felügyeleti rendszer szigorítására.

Stockholm prioritásai közé tartozik a további EU-bővítés is. A svéd elnökség azt már értésre adta, hogy a tagságra esélyes következő nemzet, Horvátország csatlakozásának folyamata attól is függ, mikor tudja megoldani kétoldalú tengeri határvitáját Szlovéniával.

Elképzelhető, hogy az uniónak ebben az időszakban Izland tagfelvételi kérelmével is foglalkoznia kell.

Külön prioritásként kezeli a svéd kormány a Balti-tenger környékének átfogó fejlesztésére kidolgozandó uniós stratégiát, amelynek legfőbb erénye az új elnökség szerint az, hogy nem az uniós és az állami bürokrácia közbenjárásában gondolkodik, hanem regionális, alacsonyabb szintű megközelítésben.

A félév kiemelt témája lesz az EU energiabiztonságának növelése is, beleértve egy esetleges újabb orosz-ukrán gázárvita negatív uniós kihatásainak megelőzését.

A külügyek között az iráni kérdés ígérkezik a legfogósabbnak. Az unió már eddig igyekezett egységes politikát folytatni a perzsa állammal szemben, de az ottani legutóbbi fejlemények további szoros koordinációt igényelnek a tagországok között.

A Magyarországnál kisebb lélekszámú Svédország, - amely csak 1995 óta tagja az uniónak - 2001 után másodszor tölti be a féléves soros elnökséget. Első alkalommal az akkor még csak tagjelölt Magyarország számára a svéd szereplés a csatlakozási folyamat üteme miatt volt kulcsfontosságú. Most pedig egyebek között azért, mert Stockholm után januártól már a spanyol-belga-magyar elnökségi hármas veszi át a stafétát, és számos témát már a most következő félévben kellőképpen elő kell készíteni a majdani sikeres kezeléshez.