EU-csúcs: elfogadták a keretköltségvetést (összefoglaló)

 

"Megszületett a megállapodás! Az Európai Tanács megállapodott a többéves költségvetésről az évtized hátralévő részére. Megérte várni rá" - írta a belga politikus.    "Úgy látszik vége... vége! A végkövetkeztetést még formába kell önteni, aztán puszi, ölelés, sajtó és haza" - erősítette meg a megállapodás tényét Alexander Stubb, Finnország Európa-ügyi minisztere szintén a twitteren.    Az elfogadott dokumentumban az uniós kötelezettségvállalások főösszege a kiszivárgott információk szerint nem változott a kora reggeli javaslathoz képest, az továbbra is 960 milliárd euró a 2014 és 2020 közötti hétéves periódusra.    Az uniós állam és kormányfők által megkötött politikai megállapodásról most az Európai Parlamentnek is döntenie kell. A 2009-ben életbe lépett lisszaboni szerződés értelmében ugyanis a többéves pénzügyi keret (multiannual financial framework, MFF) elfogadásához már az EP hozzájárulása is szükséges.    Az Európai Parlament négy legnagyobb képviselőcsoportjának vezetője, a néppárti francia Joseph Daul, az osztrák szocialista Hannes Swoboda, a liberális belga Guy Verhofstadt és a zöldek társelnökei, a német Rebbeca Harms és a francia Daniel Cohn-Bendit közleményében rámutat, hogy a valódi tárgyalások most kezdődnek az Európai Parlamenttel. A közlemény szerint a parlament fő célja a növekedés és a befektetések ösztönzése, amely hozzájárul a válságból való fenntartható kilábaláshoz.    "Ez a megállapodás nem erősíti, hanem gyengíti Európa gazdasági versenyképességét. Nem szolgálja európai állampolgáraink elsődleges érdekeit" - fogalmaznak közleményükben a frakcióvezetők, s leszögezik, hogy ebben a formában az EP nem tudja elfogadni a pénteken született megállapodást.    Az EP-frakcióvezetők megdöbbenésüknek adnak hangot, mert szerintük a csúcs részvevői olyan megállapodást fogadtak el, amely strukturális deficithez vezet, ez pedig nem megoldja a problémákat, hanem súlyosbítja őket a kötelezettségvállalások és a kifizetések maximális szintje közötti különbség miatt. A parlamenti frakcióvezetők szilárdan tartják magukat ahhoz, hogy az unió költségvetésének az alapszerződés értelmében egyensúlyban kell lennie. A képviselők négy dologhoz ragaszkodnak: az egyes évek és fejezetek közötti átcsoportosítás lehetőségéhez, a kötelező felülvizsgálathoz a keretköltségvetés félidejéhez közeledve, emellett ahhoz, hogy a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmei alapján megállapított tagállami hozzájárulások helyett az EU fokozatosan álljon át stabil saját forrásokra. Negyedikként pedig leszögezik, hogy nem tartanak elfogadhatónak olyan keretköltségvetést, amely a múlt prioritásain alapszik; több jövőszemléletű, a versenyképességet növelő és kutatási beruházást szorgalmaznak. Az Európai Unió költségvetésének nettó befizetői, mint Németország és Nagy-Britannia, sikerrel vitték keresztül akaratukat - állapítja meg a német hírügynökség - és az EU történetében első alkalommal, a következő hétéves periódusban (2014-2020 között) kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint eddig. A következő hétéves periódusban 960 milliárd euró lesz az uniós keret - szemben a jelenlegi 993,6 milliárddal. Angela Merkel német kancellár ragaszkodott ahhoz, hogy a költségvetés ne haladja meg az EU bruttó nemzeti jövedelmének az egy százalékát. Ugyanakkor bebiztosította, hogy országa a felzárkóztatási alapok egyik legnagyobb haszonélvezője maradjon, hiszen Kelet-Németország (az egykori NDK) elmaradottabb régiói is jelentős összeget kapnak az uniós alapokból.    A tagállamok tekintettel voltak a pénzügyi-gazdasági válságra, és a költségvetésben biztosítani akarták, hogy a hosszú távú befektetések, mint az energetikai- és közműhálózatok is biztosabb alapokon álljanak - jegyzi meg a dpa.    A Reuters brit hírügynökség szerint a megállapodás kifejezi az északi országok, mint Nagy-Britannia és Hollandia takarékossági törekvését, miközben az agrártámogatásokban figyelembe vették a francia és lengyel kívánalmakat.     A Reuters hangsúlyozta, hogy a megállapodást jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek is, ezért több hónapos csatározás várható, amelynek kimenetele koránt sem biztos.Az európai vezetők felelősségérzetét jelzi az új hétéves költségvetési keretről elért megállapodás - hangoztatta az Európai Tanács elnöke pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján, az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki tárgyalásait követően. Herman Van Rompuy kiemelte: a csúcstalálkozón kiegyensúlyozott, növekedésösztönző költségvetésről állapodtak meg, amely "talán nem a legtökéletesebb költségvetés, de mindenki számára tartalmaz jó feltételeket". Úgy ítélte meg, hogy a büdzsé jövőorientált, mértékletes, és figyelembe veszi az európai gazdasági nehézségeket.        Az Európai Tanács elnöke egyben arra utalt, hogy a pénteki felelősségteljes döntés után az Európai Parlamentnek is hasonló felelősségérzetet kell mutatnia, amikor határoz a költségvetésről.    A sajtótájékoztatón felszólalt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki úgy értékelte, hogy a megállapodás "nem tökéletes" , de jó alapot jelent az Európai Parlamenttel való tárgyalásra. Mint mondta,  "a bizottság jobban örült volna, ha a tárgyalások az eredeti javaslatához jobban hasonlító kimenetelhez vezetnek", de elismerte, hogy a megállapodás "jó katalizátora lehet a növekedésnek és munkahelyteremtésnek".    Hangsúlyozta: a költségvetésben "jelentősek" a kohéziós támogatásra szánt összegek, és ezek a kifizetések jobban célozzák majd a növekedést és a munkahelyteremtést.    A tárgyalásokat értékelve Herman Van Rompuy elmondta: leginkább ahhoz az elvhez ragaszkodott, hogy "nem adhatjuk fel az oktatásba, innovációba és növekedésbe történt befektetéseinket". Az előző hét évekhez képest 2014-20-ban 34 milliárd euróval több forrás jut majd a versenyképesség javítására, illetve munkahelyteremtésre és nettó többletkifizetés lesz az Erasmus és Horizon 2020 programokban - tette hozzá.    A költségvetés mérsékletességére utalva rámutatott, hogy 34 milliárd euróval csökken a költségvetés főösszege, így a reggeli megállapodásnak megfelelően 960 milliárd eurónyi kötelezettségvállalást és 908 milliárd eurónyi kifizetést tartalmaz a büdzsé. Az EU költségvetése ezáltal éppen a térség bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1 százalékát teszi ki - mutatott rá.    A térség előtt álló nehézségekkel kapcsolatosan kiemelte: a költségvetés 6 milliárd eurót különít el egy új, a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítását célzó programra, de a szegényebb államok is nagyobb részesedést kapnak a kohéziós forrásokból.       José Manuel Barroso kiemelte: egyes területeken, így az innováció,oktatás és a kis- és középvállalatok támogatása terén többet lehet majd költeni az elkövetkező években.    A bizottság elnöke egyben a költségvetési megállapodásban meglévő szolidaritást hangsúlyozta. Sikerült megerősíteni a szolidaritás dimenzióját azzal, hogy a legsebezhetőbb térségekben biztosítják a társfinanszírozás és előfinanszírozás lehetőségét - mondta, hozzátéve, hogy ezek nélkül ezekben az országokban nehezen tudnák lehívni a rendelkezésre álló forrásokat.    Barroso elnök nyilatkozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetés végrehajtása során biztosítani kell a "lehető legnagyobb rugalmasságot". Ez azt jelenti, hogy lehetővé kell tenni, hogy akár egyik évről a másikra is át lehessen csoportosítani a kifizetéseket - tette hozzá. Az európai vezetők felelősségérzetét jelzi az új hétéves költségvetési keretről elért megállapodás - hangoztatta az Európai Tanács elnöke pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján, az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki tárgyalásait követően. Herman Van Rompuy kiemelte: a csúcstalálkozón kiegyensúlyozott, növekedésösztönző költségvetésről állapodtak meg, amely "talán nem a legtökéletesebb költségvetés, de mindenki számára tartalmaz jó feltételeket". Úgy ítélte meg, hogy a büdzsé jövőorientált, mértékletes, és figyelembe veszi az európai gazdasági nehézségeket.        Az Európai Tanács elnöke egyben arra utalt, hogy a pénteki felelősségteljes döntés után az Európai Parlamentnek is hasonló felelősségérzetet kell mutatnia, amikor határoz a költségvetésről.    A sajtótájékoztatón felszólalt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki úgy értékelte, hogy a megállapodás "nem tökéletes" , de jó alapot jelent az Európai Parlamenttel való tárgyalásra. Mint mondta,  "a bizottság jobban örült volna, ha a tárgyalások az eredeti javaslatához jobban hasonlító kimenetelhez vezetnek", de elismerte, hogy a megállapodás "jó katalizátora lehet a növekedésnek és munkahelyteremtésnek".    Hangsúlyozta: a költségvetésben "jelentősek" a kohéziós támogatásra szánt összegek, és ezek a kifizetések jobban célozzák majd a növekedést és a munkahelyteremtést.    A tárgyalásokat értékelve Herman Van Rompuy elmondta: leginkább ahhoz az elvhez ragaszkodott, hogy "nem adhatjuk fel az oktatásba, innovációba és növekedésbe történt befektetéseinket". Az előző hét évekhez képest 2014-20-ban 34 milliárd euróval több forrás jut majd a versenyképesség javítására, illetve munkahelyteremtésre és nettó többletkifizetés lesz az Erasmus és Horizon 2020 programokban - tette hozzá.    A költségvetés mérsékletességére utalva rámutatott, hogy 34 milliárd euróval csökken a költségvetés főösszege, így a reggeli megállapodásnak megfelelően 960 milliárd eurónyi kötelezettségvállalást és 908 milliárd eurónyi kifizetést tartalmaz a büdzsé. Az EU költségvetése ezáltal éppen a térség bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1 százalékát teszi ki - mutatott rá.    A térség előtt álló nehézségekkel kapcsolatosan kiemelte: a költségvetés 6 milliárd eurót különít el egy új, a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítását célzó programra, de a szegényebb államok is nagyobb részesedést kapnak a kohéziós forrásokból.       José Manuel Barroso kiemelte: egyes területeken, így az innováció,oktatás és a kis- és középvállalatok támogatása terén többet lehet majd költeni az elkövetkező években.    A bizottság elnöke egyben a költségvetési megállapodásban meglévő szolidaritást hangsúlyozta. Sikerült megerősíteni a szolidaritás dimenzióját azzal, hogy a legsebezhetőbb térségekben biztosítják a társfinanszírozás és előfinanszírozás lehetőségét - mondta, hozzátéve, hogy ezek nélkül ezekben az országokban nehezen tudnák lehívni a rendelkezésre álló forrásokat.    Barroso elnök nyilatkozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetés végrehajtása során biztosítani kell a "lehető legnagyobb rugalmasságot". Ez azt jelenti, hogy lehetővé kell tenni, hogy akár egyik évről a másikra is át lehessen csoportosítani a kifizetéseket - tette hozzá.