Erdogan elnök pártja győzött

Ankara. Tegnap előrehozott parlamenti választásokat tartottak Törökországban. Az előzetes adatok szerint fö-lényesen győzött a kormányzó iszlamista-konzervatív Igaz-ság és Fejlődés Pártja (AKP).

Nem végleges adatok szerint nagy győzelmet arathatott a jelenleg kisebbségben kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a tegnapi török parlamenti választásokon. A választási bizottság 42%-os feldolgozottság után azt jelentette, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök pártja a szavazatok 53,4%-t szerezte meg. A balközép ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) 20,7, a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) és a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig 11–11%-on áll.

Az újabb, egyébként zavargásoktól mentes választásokra azért volt szükség, mert a június 7-ei voksoláson elvesztette abszolút többségét az addig 12 éven át egyedül kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), amely ezután sem a szavazatok 25%-át megszerző balközép Köztársasági Néppárttal (CHP), sem pedig a 16%-os eredménnyel záró jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártjával (MHP) nem tudott koalícióra lépni. A 4. helyen befutó kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig kizárta az AKP-val való együttműködés lehetőségét. Az ellenzék szerint az AKP társalapítója, az elnöki rendszer bevezetésére vágyó Recep Tayyip Erdogan államfő saját hatalmi érdekeit szem előtt tartva torpedózta meg a koalíciós tárgyalásokat, hogy új választásokat írhasson ki.

Elemzők úgy vélik, a török társadalom megosztottsága a választási eredménytől függetlenül nem fog változni. A közel 80 millió lakosú eurázsiai országban az utóbbi hónapok belpolitikai bizonytalansága a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a török kormány közötti konfliktus kiéleződésével párosult, amely miatt az ország déli és délkeleti részén szinte mindennapossá váltak az erőszakcselekmények. A török hadsereg légitámadásokat indított a PKK észak-iraki állásai ellen is, ami tovább szítja a feszültséget. A szavazóhelyiségekben ez alkalommal 16 politikai párt és 21 független képviselőjelölt mérette meg magát.

Európának sem közömbös a végeredmény, mert a törökök nélkül nem lesz megoldás a menekültválságra. Az Európai Uniónak ugyanis egy erős ankarai kormányra van szüksége a menekültválság rendezéséhez, még akkor is, ha ehhez az autokrata törekvései miatt bírált Erdogannal kell tárgyalni. De az Egyesült Államoknak sem mindegy, hogy Ankara erős szövetségese lesz, vagy folyamatosan egyeztetnie kell egy belügyeivel elfoglalt, gyenge kormánnyal. Törökországnak a politikai polarizálódás, a bizonytalan kormányzás, a fegyveres konfliktusok és a gazdasági visszaesés veszélyes elegyével kell szembenéznie. Mindezek után nem meglepő, hogy az országot 13 éve irányító Igazságosság és Fejlődés Párt (AKP) helyzete az elmúlt évben, és különösen a júniusi parlamenti választások óta romlott.

További csavar, hogy az október közepi ankarai robbantásos merénylet, és a múlt heti óraátállítási kabaré megkavarhatta az erőviszonyokat. Erdogan elnök ugyanis a választások utánra, november 8-ára halasztotta az átállást a téli időszámításra. Ezt a lakosság torkán nehezen, de legyűrte, viszont a telefonok és számítógépek órái maguktól átálltak, kisebb káoszt okozva ezzel az országban. (MTI, Index)