ÉRDEKES SZABVÁNYOK

A máktermesztés szabályozása

A mák termesztését az Európai Unió nem tiltja, kizárólag a gyógyszerek alapanyagát képező ún. ipari mák termesztését szabályozza. Az Európai Unió számos régi tagországában is lehet mákos édességeket kapni. Az alkaloidát gyakorlatilag nem tartalmazó étkezési mák szabadon termeszthető, de a mák szalmáját a termelő köteles megsemmisíteni (elégetni). Az étkezési mák termesztésével kapcsolatos szabályokat a közeljövőben módosítják, de a tervezet sem tartalmaz számottevő korlátozást. Az ipari máknak nevezett, magas alkaloidatartalmú növény termelését ugyanakkor szigorú szabályokhoz kötik. Vásárlásával és termeltetésével csak meghatározott feldolgozó foglalkozhat.

A szép sárga tészta

Hazai tésztáink összetétele, beleértve a színét is, lényegesen különbözik a közösségi elvárásoktól, a gyártási technológia átállítása azonban idő- és pénzigényes. Az EU-ban tojás nélkül készítik a tésztát nagy sikértartalmú, kemény durumbúzából őrőlt liszt felhasználásával, melynek színe így fehér. Térségünkben lágy búzából gyártott liszt szolgál a tészta alapanyagául, s ez igényli a tojás hozzáadását. A nálunk megszokott sárga szín megőrzése végett béta-karotint kevernek a hazai tésztába, amelyeket újabban már csak 2-4 tojással készítenek. Az EU előírásai azonban kifejezetten tiltják a béta-karotin használatát. A tojás, illetve tojáspor használatát az EU nem tiltja.

Természetes ásványvíz

Az ásványvizekről szóló szabályok szerint csak azon termékek esetében lehet a „természetes ásványvíz” kifejezést használni, amelyek:

Mikrobiológialilag egészséges

Földalatti vízgyűjtőből származik

Származási országában természetes ásványvíznek ismerték el

Megfelel az EU ásványvizekről szóló szabályozásainak

Tiszta víz, amely mindennemű környezeti szennyezéstől mentes

Nem tartalmaz olyan természetes anyagokat, amelyek nagyobb mennyiségben az emberre károsan hathatnak Az ásványvizeket megkülönböztetik a „forrásvíztől” és az ivóvíztől, amelyek nem teljesen felelnek meg az EU természetes ásványvizekről szóló szabályozásainak.

A pálinka és a szeszes ital nem ugyanaz

Magyarország még a csatlakozási tárgyalások alatt jelezte az Európai Uniónak, hogy szeretné, ha pálinka elnevezéssel csakis magyar gyümölcsből, magyar technológiával készült ital kerülne a boltokba az EU-ban. Eddig a pálinka névre hallgató főzés nélkül, ipari etilalkohol és aromák egyszerű összekeverésével készült italokat is ezen a néven árulták. A százszázalékos tisztaságú ipari etilalkoholt krumpliból, kukoricából, búzából és egyéb magvakból állítják elő. 2002. július elsejétől azonban az új magyar szabályozás szerint csak azt a szeszes italt lehet Magyarországon (és a csatlakozás óta az EU-ban is) pálinka néven forgalomba hozni, amely 100 százalékban gyümölcs alapanyagból készül. A határidő előtt szintén pálinka néven forgalmazott, finomszeszből, aroma felhasználásával készülő kommersz termékek neve - bár összetételük nem változott - ma már „szeszes ital” néven kerül forgalomba. (A pálinka név Magyarország mellett az Ausztriában teljes mértékben gyümölcsből készített párlatokra is alkalmazható lesz, figyelemmel arra, hogy az osztrákoknál egyes területeken használják a barackpálinka elnevezést.) A megnevezést megelőzheti bármilyen fantázianév, a címke utalhat a szintetikus összetevők aromájára – mondjuk „cseresznye ízű” – de sehol sem fordulhat elő maga a ‘pálinka’ szó. (Euvonal)