Elvszerűek lesznek az újak?

Brüsszel. Egyáltalán nem biztos, hogy a közép-kelet-európai országok megnyitják munkaerőpiacukat az unióhoz 2007-ben csatlakozó Románia és Bulgária előtt. Az alábbiakban az EurActív-hírsite-hálózat összeállítását ismertetjük.

A várakozások szerint azok az országok, amelyek korábban a nyolc új közép-kelet-európai tagország számára nem liberalizálták munkaerőpiacukat, a két új tagország esetében is hasonló álláspontot képviselnek. Azok, amelyek megnyitották munkaerőpiacukat, nem biztos, hogy hasonlóan cselekednek a román és a bolgár csatlakozás után is.

Érdekes a kérdés: a szabad munkaerőpiacért harcoló újak milyen álláspontra helyezkednek, ragaszkodnak-e az általuk megkövetelt liberalizációhoz a bővítés következő szakaszában is. Egyes országokban komoly szakemberhiány van bizonyos szektorokban – részben éppen azért, mert a szabad munkaerő-vándorlás lehetőségével élve sokan költöztek át Nyugat-Európába – és bár a fizetések szerényebbek, mint a nyugat-európaiak, mégis magasabbak, mint Romániában vagy Bulgáriában.

A szlovákiai helyzet ebből a szempontból bizonytalan. A korábbi Dzurinda-kormány kinyilatkoztatta azt a szándékát, hogy megnyitja munkaerőpiacát a román és bolgár munkavállalók előtt. A mostani, Smer vezette kormány számára akkor ez elvi kérdés volt. Hivatalos becslés vagy elemzés nem készült, de a várakozások szerint kevés román vagy bolgár dolgozó választaná a szlovák piacot. A szlovákiai munkanélküliség sokkal nagyobb, mint a legtöbb környező országban (Lengyelország kivételével), s a fizetések is alacsonyabbak. Az új kormány álláspontja egyelőre nem ismert. Ha Csehország, Magyarország és Lengyelország nem nyitja meg munkaerőpiacát, vélhetően Szlovákia is hasonlóan dönt. Hivatalos nyilatkozat ez ügyben az év végére várható.

A magyar kormány még nem deklarálta, milyen álláspontot képvisel. Az ezzel kapcsolatos érdeklődést azzal utasítja el, hogy meg kell várni az EU végső döntését. Ugyanakkor nyilvánvaló a burkolt magyar aggodalmak háttere: Romániából elsősorban néhány nyugati országba, főként Ausztriába és Németországba mennének nagy számban dolgozni, e két ország azonban nem liberalizálta munkaerőpiacát. ĺgy félő, hogy az EU-ba munkát keresni indulók túlnyomó többsége Magyarországon reked. Budapest várhatóan csak az utolsó pillanatban, december végén hozza meg végleges döntését.

Csehországban is hasonló a helyzet. A cseh kormány 2005 decemberében nyilatkozott először erről a kérdésről, s az akkori munkaügyi miniszter és miniszterelnök szerint, ha a régi uniós tagországok – főleg Ausztria – nem nyitják meg munkaerőpiacukat, akkor Csehország vonzó célpont lenne a románok és bolgárok számára. Emiatt pedig várhatóan nem emelkedik fel a sorompó a román és a bolgár munkavállalók előtt a cseh határon. Hivatalos cseh álláspont azután várható, hogy az EB dönt a két ország csatlakozásáról.

A lengyel kormány sem fogalmazott meg végleges álláspontot a piac megnyitásával kapcsolatban, de vélhetően korlátozásokat vezetnek be. A közvéleményt ez a kérdés egyelőre nem foglalkoztatja, a politikai szereplők pedig a hivatalos kormányzati álláspontra várnak. (euractiv.hu)

Ezúttal korlátoznának a britek

London. A brit kormány, amely a nyolcak előtt annak idején megnyitotta munkaerőpiacát, most képzettségi szintjük alapján korlátozná a román és a bolgár munkavállalók bevándorlását – írta magas rangú kormányforrást idézve a The Guardian. A rendszert úgy állítanák össze, hogy az általa támasztott követelményeknek csak viszonylag kevés román és bolgár munkavállaló feleljen meg. A kormányforrás szerint a két majdani új EU-tagállamból érkezőknek igazolniuk kell, hogy olyan területeken tudnak elhelyezkedni, amelyeken hiány van képzett munkaerőből. (mti)