Elutasította a bíróság Breivik panaszát

"A bíróság arra jutott, hogy Breiviket nem vetették és nem vetik alá kínzásnak, nem érte és nem éri embertelen vagy megalázó bánásmód" - hangzik az ítélet.

A bíróság azt is megállapította, hogy az elítélt csaknem teljes elszigeteltsége miatt nem sérültek emberi jogai.

A tárgyalásra azért volt szükség, mert Breivik beperelte a norvég államot fogva tartásának körülményeit nehezményezve, egyebek közt azt állítva, hogy sérültek emberi jogai, és "állatias bánásmódban" van része. Utóbbi érzékeltetésére egyebek közt azt hozta fel, hogy gyakran hideg a kávéja.

Egy oslói bíróság 2016-ban első fokon helyt adott panaszának, ezt bírálta most felül a fellebbviteli bíróság. 

Breivik ügyvédje közölte, hogy fellebbez az ítélet ellen a norvég legfelsőbb bírósághoz. Ha az a testület is elutasítja Breivik panaszait, akkor a tömeggyilkosnak még mindig van egy fellebbezési lehetősége: az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat. 

A tömeggyilkos panaszkodásának helytállóságát január közepén egy egész héten át tárgyalták, holott a norvég főállamügyész, Fredrik Sejersted már a második napon rámutatott arra, hogy Breivik börtönkörülményei jobbak, mint sok más rabé: három cellát használhat, futópadot, szobabiciklit, tévét, számítógépes játékokat kapott, újságokat, magazinokat, könyveket olvashat. Sejersted kitért arra is, hogy Breivik rendre megpróbálja kijátszani a börtön cenzúráját, amikor egyebek közt házastársat kereső apróhirdetések feladásával terjeszti szélsőséges politikai nézeteit.

A most 37 éves férfi 2011. július 22-én előbb Oslóban egy autóba rejtett pokolgépet robbantott fel, megölve nyolc embert, majd két órával később rendőregyenruhában áthajózott Utoya szigetére, ahol hatvankilenc fiatalt - zömmel tizenéveseket - agyonlőtt egy ifjúsági táborban.

A férfi mindezért a Norvégiában kiszabható legszigorúbb büntetést kapta: 21 év börtönre ítélték, azaz gyilkosságonként mindössze 100 napra. Büntetése viszont meghosszabbítható, ha úgy ítélik meg, hogy szabadlábra helyezése veszélyes lehet a társadalomra.

Breivik ugyan magánzárkában van, de látogatókat fogadhat, és a külvilággal is tarthat kapcsolatot. Utóbbi alól csak az olyan szélsőségesek a kivételek, akiket Breivik - úgymond - "ártalmas ideológiája cselekvésre ösztönözhetne".

Breivik tettei elkövetésekor egy titkos keresztény katonai rend parancsnokának vallotta magát, mostanra viszont "hagyományos neonácinak" mondja magát, aki a vikingek egyik ősi istenéhez, Odinhoz imádkozik.