Első karácsonyunk az EU-ban

A teljes felzárkózás hosszabb folyamat, de 2005 már az érezhető gazdasági–szociális javulás éve leszEurópai állampolgárokként milyen karácsonynak nézünk elébe, milyen uniós tagságunk féléves mérlege?

Ez valóban az első karácsonyunk az EU-ban, ezért engedje meg, hogy felhasználva az alkalmat, nagyon boldog karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag, reményteljes új esztendőt kívánjak az Új Szó minden olvasójának.

EU-tagságunkat nem mérhetjük csak pénzben, hiszen az a tény, hogy egy 450 milliós főt számláló entitás részei vagyunk, számokban kifejezhetetlen. Ez megnyilvánul az európai munkamegosztásban való részvételünkben, s új beruházók megjelenésében is. Érdekes, hogy 2004 első felében például a legtöbb külföldi tőke Magyarországról jött hozzánk – ez persze nem elsősorban magyar tőke volt, hanem a nyugati tőke egy része telepedett át Magyarországról Szlovákiába a kedvezőbb adózási lehetőségek okán. Az EU-val való pénzügyi szaldónk egyébként pozitív, 11 milliárd Sk, körülbelül 9 milliárd Sk-t fizettünk be hozzájárulásként, s kb. 20 milliárd Sk-t kaptunk összesen 2004-ben.

Néhány héttel ezelőtt közzétették, hogy a kormány széleskörű tájékoztatási kampányt indít az EU-ról. Közvélemény-kutatás eredménye azt mutatja, hogy Szlovákia lakossága elég tájékozott, ugyanakkor passzív és távolságtartó az unióval szemben. Ez azt jelenti, hogy az emberek ińformációi inkább elméleti jellegűek, és kevés használható, gyakorlati ismerettel rendelkeznek?

Az Eurostat, az európai statisztikai ügynökség független felmérései szerint Szlovákia lakossága a legtájékozottabbak közé tartozik Európában, ugyanakkor minden polgár számára gondok adódhatnak, ha konkrét kérdésekkel szembesül. A kormány felelőssége elérhető közelségbe hozni a polgárok számára az összes információt, amennyiben igénylik azt. Ezért továbbra is működtetni kívánjuk ingyenes telefonszolgálatunkat (telefonszám: 0800 103 104) és internetoldalunkat. Az országban kb. 120 különböző profilú információs iroda működik, ezek is a polgárok rendelkezésére állnak.

Mi változott a napi gyakorlat szempontjából, valóban ugrásszerűen megnőtt a migráció, sokan vállalnak külföldön munkát, többen települnek át? Növekszik nyugat felé a turizmus, vagy az embereket deprimálja az unió két félteke közötti életszínvonalbeli különbség?

Nőtt a mobilitás, ám a munkát vállalók száma nem növekedett erőteljesen. Az embereknek rá kellett jönniük, hogy máshol sem fenékig tejfel az élet. Nyugat-Európa számos régiójában magas a munkanélküliség, jelentős a konkurenciaharc az egyes munkahelyek elfoglalásánál. A mi prioritásunk az, hogy itthon teremtsünk munkahelyeket.

Mikorra várható, hogy ilyen jellegű komplexusaink megszűnnek, mekkora idősáv kell a felzárkózáshoz?

Független elemzők előrejelzései szerint 2005 már az érezhető gazdasági–szociális javulás éve lesz. A teljes felzárkózás értelemszerűen hosszabb folyamat lesz. Ne feledjük: fokozatos leszakadásunk 30 évig tartott, az 1970 – 2000 közötti időszakot sorolhatjuk ide.

Kedves olvasóink figyelmébe ajánljuk, hogy hetenként megjelenő rovatunkban az új év első hetével kezdődően, tehát rövidesen tájékoztató sorozatot indítunk az Európai Unióról. Várjuk az unióban való tájékozódást és szabad mozgást – az utazást, a munkavállalást, a társadalombiztosítást stb. – érintő gyakorlati jellegű kérdéseiket.