Elpazaroljuk a felhasznált energia egyötödét

Brüsszel. Az EU a múlt csütörtökön, egy nappal a finnországi kötetlen csúcstalálkozó előtt hozta nyilvánosságra az energiafogyasztás 2020-ig húsz százalékkal történő mérséklésére vonatkozó tervét. Andris Piebalgs, az EB energiaügyi biztosa az importált energiaforrásoktól való függőség enyhítését, a környezetvédelmi célok megvalósulását reméli a tervtől.

Költséghatékony kezdeményezések széles körét felölelő kulcsfontosságú intézkedések csomagját tartalmazza a tervezet. Egyes intézkedések az energiafogyasztó berendezések, az épületek, a közlekedés és az energiatermelés hatékonyságát fokozó lépésekre vonatkoznak. A bizottság terve új, szigorúbb energiahatékonysági követelményeket, az energetikai szolgáltatások előmozdítását és az energiahatékonysági szempontból fejlettebb termékeket támogató konkrét finanszírozási mechanizmusok elindítását javasolja.

A bizottság ezen kívül a 20-30 élenjáró európai város polgármesterének részvételével egyezségokmányt bocsát ki, és nemzetközi megállapodást javasol az energiahatékonyságról. A cselekvési terv összesen 75 intézkedést tartalmaz.

„Európában takarékosan kell bánnunk az energiával. A felhasznált energia legalább 20 százalékát elpazaroljuk. A takarékos energiafogyasztás révén viszont Európa hozzájárulhat az éghajlatváltozás, a fokozódó fogyasztás, és az Unió határain kívülről érkező ásványi tüzelőanyagok problémájának kezeléséhez. Az energiahatékonyság kulcsfontosságú Európában: ha már most lépünk, energiafogyasztásunk közvetlen költségei 2020-ig évente több mint 100 milliárd euróval csökkenhetnek; egyúttal csaknem évi 780 millió tonna szén-dioxid gáz kibocsátását kerülhetnénk el” – mondta Piebalgs. Ezt a számítást 48 dolláros hordónkénti olajár mellett végezték el, tehát a tényleges megtakarítás ennél nagyobb lehet.

A 25 tagú EU 2005-ben 1,75 milliárd tonna olaj-egyenértékű energiát használt fel. A bizottság szerint ezt a mennyiséget 2020-ig 1,5 milliárd tonnára lehetne mérsékelni.

A következő hat év során végrehajtandó cselekvési terv az Európai Tanács tavaszi ülésén részt vevő állam- és kormányfők tényleges energiahatékonysági stratégiát sürgető kérésére született meg. A terv kiemeli a berendezések és készülékek széles körére (háztartási cikkektől, például hűtőgépektől és légkondicionálóktól kezdve az ipari pumpákig és ventilátorokig), illetve az épületekre és az energiaszolgáltatásokra érvényes energiahatékonysági minimum-követelmények jelentőségét. A hatékonyságra vonatkozó besorolási és jelzési rendszerekkel együtt alkalmazott energiahatékonysági minimum-követelmények eredményes eszközként használhatók a nem hatékony termékek piacról történő kivonásához, a fogyasztók leghatékonyabb termékekről való tájékoztatásához és az energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb piac kialakításához. Az új és felújított épületek teljesítményére vonatkozó minimum-követelményeket a későbbiekben határozzák meg. A rendkívül alacsony energiafogyasztású épületek (passzív házak) elterjedését is népszerűsíteni fogják.

A terv a villamosáram fejlesztése, szállítása és elosztása során keletkezett veszteség csökkentésében rejlő lehetőségekre is felhívja a figyelmet. Célzott intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy növeljék mind az új, mind a már meglévő energiatermelési kapacitás hatékonyságát, és csökkentsék a szállítási és elosztási veszteségeket.

A bizottság a közlekedés nagyobb energiahatékonysága érdekében is átfogó intézkedéscsomagot terjesztett elő. A terv megállapítja, hogy az energia-megtakarításhoz elsősorban a járművek hatékony üzemanyag-felhasználását kell biztosítani, fejleszteni kell a tisztább gépkocsik piacát, gondoskodni kell a megfelelő abroncsnyomásról, és hatékonyabbá kell tenni a városi, vasúti, tengeri és légi közlekedési rendszert. A terv a közlekedési szokások megváltoztatásának jelentősségére is kitér.

Számos további javaslattal szolgál a dokumentum azzal kapcsolatban, hogyan lehetne többek között oktatás vagy képzés révén felhívni a figyelmet a hatékony energiafelhasználásra. A terv végül az energiahatékonysági kérdések globális szintű, nemzetközi partnerségi megállapodások keretében történő megvitatásának jelentősségére is kitér.

Ha a cselekvési terv teljes egészében megvalósul, hozzájárulhat az unió versenyképességének fejlődéséhez, magasabb életszínvonalat biztosíthat az uniós állampolgárok számára, növelheti a foglalkoztatottságot, és fokozhatja az új, energiahatékony technológiák kivitelét. Energiafogyasztási szokásaink szerény mértékű megváltoztatásával pedig egyéni szinten pénzt takaríthatunk meg, javíthatjuk környezetünk állapotát, és a közös európai célok megvalósításából is kivehetjük részünket. (MTI, euractiv.hu, ú)