Elképzelések a Szaddám utáni Irakról

Kézfelemeléssel szavaztak tegnap a BT ellen az iraki parlament képviselőiReuters-felvételBagdad/Washington. Az iraki parlament tegnap egyhangúlag elutasította a BT-határozatot (Szaddám Huszein elnökre bízva a végső döntést) annak ellenére, hogy Szaddám legidősebb fia, Udaj előzőleg a BT-feltételek elfogadására hívta fel a törvényhozókat. Sokkal érdekesebb e túl átlátszó forgatókönyvnél azonban az, hogy említett üzenetében Udaj azt fejtegette, ha nem sikerül diplomáciai úton elhárítani a háborút, akkor Iraknak kell megindítania a támadást: „1991-ben – az Öböl-háború kezdetekor – nem Irak kezdeményezett, hanem megvártuk, hogy a másik fél lője ki az első golyót, s ez hatalmas áldozatokhoz vezetett. Most időt adunk diplomáciánknak, hogy elérje céljainkat. Ha ez nem sikerülne, akkor nekünk kell kezdeményeznünk fegyveres akciót a másik fél ellen, aki rosszat akar nekünk”. Udaj maga is parlamenti képviselő, s bár állami tisztséget nem visel, apja után a legbefolyásosabb iraki politikusnak tarják.

Amerikai sajtóértesülések szerint Irak az ideggáz hatását semlegesítő szereket igyekezett nagy – a szokásos kórházi felhasználást messze meghaladó – mennyiségben beszerezni, elsősorban Törökországból. A The New York Times az amerikai kormányzat képviselőire hivatkozva számolt be a bagdadi megrendelések tényéről, illetve arról, hogy Ankarára nyomást gyakoroltak a szállítások leállítása érdekében. Törökország ígéretet tett az ügy kivizsgálására. Az egyik idézett amerikai illetékes szerint ha az irakiak ideggázt szándékoznának bevetni, akkor lépéseket kellene tenniük saját katonáik, s akár lakosságuk megoltalmazására. Ez már olyan ügy, amellyel az amerikai titkosszolgálatoknak is törődniük kell és oda is figyelnek rá.

A Szaddám-rendszer megdöntése után több hónapos amerikai katonai kormányzás, majd legalább kétéves nemzetközi polgári felügyelet alá helyeznék Irakot – ilyen értesüléseket közölt washingtoni kormánykörökre hivatkozva a konzervatív amerikai The Wall Street Journal európai kiadása (WSJE). A lap szerkesztőségi cikke szerint Bush amerikai elnök az erélyes BT-határozat kikényszerítésével alighanem megmentette a tehetetlenkedéstől és a jelentéktelenségbe süllyedéstől az ENSZ-t. A WSJE egy másik cikke szerint az iraki háború még el sem kezdődött, de az oroszországi kőolajipar már az árát kalkulálja. Az amerikai ígéretek ellenére az orosz kőolajágazatban attól tartanak, hogy Szaddám bukása után az amerikai „betolakodók” megfosztják őket koncesszióiktól. Jurij Safranyik egykori kőolajipari miniszter szerint sokan osztják ezt a meggyőződést. Safranyik hét évvel ezelőtt Bagdadban járt, hogy biztosítsa Oroszország elsőségét Irakban, amelynek Szaúd-Arábia után a legnagyobb kőolajkészletei vannak. Az USA által támogatott iraki ellenzéki vezetők azonban máris jelezték, hogy érvénytelennek tekintik az orosz konszernekkel kötött megállapodásokat és újra felosztják a kitermelés jogát amerikai és brit cégek között, ha hatalomra kerülnek. (m, ú)