Elítélték a Balkán mészárosát

Hága. 22 évvel Szarajevó ost-roma és a srebrenicai mészár-lás után a hágai Nemzetközi Törvényszék bűnösnek találta és életfogytig tartó börtön-büntetésre ítélte Ratko Mladicsot, az egykori boszniai szerb hadsereg parancsnokát.

A jugoszláv háborúban elkövetett bűncselekmények három vezéralakja közül Ratko Mladics volt az utolsó, akit felelősségre vontak. Szlobodan Milosevics egykori szerb elnök ellen 2001-ben kezdődött per Hágában, de ő 2006-ban azelőtt meghalt, hogy ügyében megszületett volna az ítélet. Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerbek egykori elnökét pedig 2012-ben ítélték 40 év börtönre, többek közt népirtásért.

Lezárulhat a múlt

A bosnyákok többsége elégedett a Mladics perében született ítélettel, az életfogytig tartó szabadságvesztéssel, mindazonáltal a Srebrenicában kivégzett gyerekek anyáinak szövetsége, illetve Srebrenica korábbi polgármestere úgy vélekedett: mind a 11 pontban bűnösnek kellett volna nyilvánítani az egykori boszniai szerb hadseregparancsnokot. Lezárulhat a múltba nézés, és elkezdődhet egy szebb és jobb jövő építése azzal, hogy ítélet született a boszniai szerb parancsnok perében – hangsúlyozta Alekszandar Vucsics szerb elnök. „Ne fulladjunk bele a múlt könnyeibe, hanem a munkánk verejtékével építsünk jobb jövőt mindannyiunk számára” – fogalmazott az elnök. Kiemelte: annak ellenére, hogy Szerbia mindig is tiszteletben tartotta a más népek áldozatait, a szerb áldozatok nem kapták meg a kellő tiszteletet.

Etnikai tisztogatás

Amikor 1991-ben megkezdődött Jugoszlávia fájdalmas széthullása, a most elítélt már ezredes volt a jugoszláv hadseregben. Előbb a horvátok elleni harcokban vett részt, majd hamarosan a boszniai hadszíntérre váltott, ahol egy etnikailag szerb és minél nagyobb független államért küzdött. A Boszniai Szerb Köztársaságnak hamarosan Radovan Karadzics lett a politikai, Mladics pedig a katonai vezetője. Így Mladics irányította Szarajevó 1992-ben kezdődő és közel 4 éven át tartó ostromát, a II. világháború óta a legvéresebbet Európában. Az ostromnak 10 ezernél is több halálos áldozata volt, közülük több mint ötezren civilek. Miközben a szerbek a bosnyák fővárost ostromolták, az egész országban megkezdődtek az etnikai tisztogatások, amelyek célja egy „tiszta” szerb állam megteremtése volt.

Srebrenica pokla

Ezek közül a leghírhedtebbre 1995 júliusában került sor Srebrenicában. A szerbek lakta területek által körülvett kisvárosban számos bosnyák menekült zsúfolódott össze, mivel az ENSZ ott egy védett övezetet alakított ki, ahol nemzetközi csapatok garantálták a biztonságukat. Mladics azonban fegyveres fenyegetéssel és a külföldi erők becsapásával és lekenyerezésével elérte, hogy csapatai átvegyék az ellenőrzést Srebrenica és a bosnyák menekültek felett. A férfiakat és a nőket különválasztották, az előbbieket lemészárolták, az utóbbiakat megerőszakolták. A halálos áldozatok pontos száma vitatott, becslések 8500 körüli számról szólnak. A holokauszt óta ez volt a legsúlyosabb tömeggyilkosság Európában – történészek, nemzetközi jogászok egyetértettek abban, hogy Srebrenicánál genocídium, azaz népirtás történt.

Éveken át bujkált

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék már 1995-ben eljárást indított Mladics ellen, többek közt népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával. Mladics azonban – akárcsak számtalan, hozzá hasonlóan beidézett katonai vezető – nem jelent meg Hágában. Időközben a boszniai szerbek nem nyerték meg a boszniai háborút, és Mladics kénytelen volt illegalitásba vonulni. Előbb a vele szimpatizáló szerbiai vezetés védelme alatt állt, de miután Szlobodan Milosevics megbukott és 2001-ben Belgrád átadta Hágának, gyakorlatilag folyamatosan menekült, búvóhelyről búvóhelyre szökve. Előbb a szerb katonaság bújtatta, később csak a hozzá hűséges egykori tisztjei, végül pedig csak a közvetlen családja tartott ki mellette. 2011-ben egy távoli rokonánál bujkált az észak-szerbiai Lazarovóban, amikor végül sikerült elfogni. Ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy ekkorra a szerbeket hagyományosan támogató orosz titkosszolgálat is levette róla a kezét. Az időközben fokozatosan Nyugat felé forduló Szerbia 2011-ben kiadta Mladicsot Hágának. Pere a Nemzetközi Törvényszéken 2012-ben kezdődött, a záróbeszédek 2016 decemberében hangoztak el. A II. világháború után a náci vezetés ellen zajló nürnbergi perek óta ez volt a legfontosabb, háborús bűnöket vizsgáló per Európában.

A szerbek számára hős

Ratko Mladics megítélése Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a mai napig vitatott. Bosznia-Hercegovina bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban, illetve Szerbiában inkább hősként tekintenek rá. Az ellenzéki, szélsőjobboldali szerb Dveri Mozgalom azt közölte: minden hágai ítéletet elutasítanak, mert azok jogellenesek, igazságtalanok és szerbellenesek. Bosko Obradovics pártelnök rögtönzött sajtótájékoztatóján hősnek nevezte Ratko Mladicsot.

A hágai Nemzetközi Törvényszék fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat a volt Jugoszlávia területén 1991 és 2001 között elkövetett bűnök miatt. Eddig 154 esetben született ítélet. A fellebbezéseket leszámítva Mladicsé volt az utolsó ügy, amit a törvényszék tárgyalt. (MTI, 444.hu)