Külföld

Elhunyt George H. W. Bush, az Egyesült Államok 41. elnöke

Elhunyt pénteken késő este George H.W. Bush volt amerikai elnök - jelentette be közleményben a Bush-család szóvivője. Kilencvennégy éves volt.
MTI

2018. december 1. 08:00

- TASR/AP-felvétel

Jim McGrath, a család szóvivője közölte: idősebb Bush pénteken, helyi idő szerint este 10 óra után hunyt el. A bejelentés után közös közleményt adtak ki George H.W. Bush gyermekei, akik méltatták édesapjukat. "A legjellemesebb ember és a legjobb apa" - írták, és hálát adtak életéért. 

George H.W. Bush volt az Egyesült Államok 41. elnöke, 1989-től 1993-ig töltötte be a hivatalt, előtte Ronald Reagan elnöksége idején az ország alelnöke volt. Hivatali idejére esett a Szovjetunió összeomlása, a hidegháború vége, és irányítása alatt vívták meg az első iraki háborút - Kuvait felszabadítására - 1991 elején.

Az amerikai sajtóban megjelent első méltatások úriemberi modorát említik és kiemelik, hogy mindig ragaszkodott a hagyományos amerikai értékrendhez. Emlékeztetnek rá, hogy egészen tavalyig aktív életet élt - a 90. születésnapját ejtőernyős ugrással ünnepelte meg -, tavaly óta azonban a Parkinson-kór kerekesszékbe kényszerítette. Felesége, Barbara, akivel 74 esztendeig élt házasságban, idén áprilisban hunyt el. 

georgrewhbush
- TASR/AP-felvétel

George Herbert Walker Bush, az Egyesült Államok 1989 és 1993 között hivatalban lévő 41., republikánus elnöke.

1924. június 12-én született a Massachusetts állambeli Miltonban. Apja pénzember, később Connecticut állam szenátora, anyja egy gazdag bankár lánya volt. Ifjúságának legnagyobb részét a gazdagok lakóhelyének számító Greenwichben, New York villanegyedében és a család nyaralóhelyén, Kennebunkportban töltötte, és a legelőkelőbb magániskolákba járt. Amerika hadba lépése után, 1942-ben tizennyolc évesen bevonult, a haditengerészet legfiatalabb pilótájaként a csendes-óceáni hadszíntéren szolgált. 1944-ben lelőtték gépét, egy tengeralattjáró mentette meg, helytállását számos kitüntetéssel ismerték el.

Leszerelése után a Yale Egyetemen két és fél év alatt kiváló eredménnyel szerzett közgazdaságtani diplomát, az egyetemen a diákszövetség vezetője és a baseballcsapat kapitánya volt. 1948-tól Texasban a kőolajiparban érdekelt Dresser vállalatnál dolgozott, majd 1951-ben saját vállalkozást alapított. Cége úttörő szerepet vállalt a kontinentális talapzaton működő kőolajfúró berendezések gyártásában.

 Politikai pályafutása 1966-ban kezdődött, Texas állam republikánus képviselőjeként került be a Kongresszusba, ahol sohasem szavazott az olajérdekeltségek vagy a vietnami háború miatti katonai kiadások ellen. Pályája Richard Nixon elnöksége idején ívelt fel: 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt, ezután egy évig a Watergate-ügy hullámaitól megtépázott Republikánus Párt Országos Bizottságának elnökeként tevékenykedett. 1974 őszétől az Egyesült Államok pekingi Összekötő Hivatalát vezette, 1976-tól egy évig a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élén állt.

1980 júliusában a republikánus elnökjelölő konvención Ronald Reagan őt választotta alelnökjelöltjévé. A választási sikert követően, 1981. január 20-án George Bush az Egyesült Államok 43. alelnökeként tette le a hivatali esküt, és két elnöki cikluson át lojálisan képviselte a reagani politikát. Reagan számos jelentős diplomáciai feladattal bízta meg, így 1985-ben, Konsztantyin Csernyenko szovjet pártfőtitkár temetésekor ő folytatta az első megbeszéléseket Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának új főtitkárával. Bush az idők során 74 országban tárgyalt, 1983-ban járt Magyarországon is, ahol később, 1989 júliusában az amerikai elnökök közül elsőként tett hivatalos látogatást. Volt elnökként 2001-ben harmadik alkalommal is felkereste Magyarországot.

Miután Reagan második hivatali ciklusának lejárta után nem indulhatott újra az elnökségért, a republikánusok Busht választották meg jelöltjüknek. Az addigi alelnök a "nem lesznek új adók" ígéretével győzött, és 1989. január 20-án az Egyesült Államok 41. elnökeként lépett hivatalba. Elnöksége kezdetére esett a Szovjetunió széthullása, a kelet-európai rendszerváltás, a berlini fal leomlása. 1989 decemberében történelmi csúcstalálkozót tartott Mihail Gorbacsovval, s a nyugati nagyhatalmak közül egyedül támogatta fenntartások nélkül a német újraegyesítést. 1989 végén a panamai diktátor, Noriega tábornok eltávolítására amerikai csapatokat küldött a közép-amerikai országba. Kuvait 1990-es iraki megszállása után sikerült meggyőznie a közvéleményt az Öböl-háború szükségességéről, és a Sivatagi Vihar fedőnevű hadműveletben az ENSZ-felhatalmazással rendelkező, amerikai vezetésű szövetséges erők kiűzték Szaddám Huszein csapatait Kuvaitból.

A külpolitikájával népszerűséget szerzett elnök az ország belső, gazdasági problémáira nem talált megoldást, az adókkal kapcsolatos ígéretét nem tudta betartani. A választópolgároknak inkább ez számított, ezért 1992-ben alulmaradt a demokrata párti Bill Clinton ellenében. (Az első világháború óta rajta kívül csak Herbert Hoover és Jimmy Carter volt olyan megválasztott elnök, aki ismét indult, és mégsem győzött.)

Bush tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el, többek között a brit-amerikai különleges szövetségi kapcsolatok ápolásáért II. Erzsébet brit királynő 1993-ban tiszteletbeli lovaggá ütötte, 2011-ben Barack Obama elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetéssel, az Elnöki Szabadság érdemrenddel tüntette ki. 2009-ben állították hadrendbe a tiszteletére elnevezett USS George H. W. Bush nukleáris repülőgép-hordozót. Élete végéig a humanitárius ügyek tevékeny szószólója volt, és csípőműtétei ellenére hetvenötödik, nyolcvanadik, nyolcvanötödik és kilencvenedik születésnapját is ejtőernyős ugrással ünnepelte. A Parkinson-kórral küzdő politikus az elmúlt időszakban már kerekesszékben jelent meg a nyilvános eseményeken, és többször került kórházba.

George Bush 1945-ben nősült meg, hat gyermeke közül George W. Bush 2001 és 2009 között az Egyesült Államok 43., republikánus elnöke lett. (Ezzel John Adams és John Quincy Adams után másodszor fordult elő az amerikai történelemben, hogy apát és fiát is elnökké választották.)

Idehaza 2013-ban jelent meg az Európa szerencséje - George H. W. Bush, az USA 41. elnöke című kötet, amelyben a Konrad Adenauer Alapítvány és a XX. Század Intézet által megrendezett konferencia előadásait adták közre. 2014-ben fia, George W. Bush publikált róla életrajzi könyvet 41: A Portrait of My Father (41 - Apám portréja) címmel.

A The Washington Post című lap szerint halála egy korszak végét jelenti. A volt elnököt nagylelkűség és udvariasság jellemezte, ugyanakkor versenyszellem és nagyon nagy ambíció is lakott benne. "Képes volt kemény kampányokat vezetni és háborúba vinni a nemzetet, de fő eredményeit a tárgyalóasztalnál érte el" - írta a washingtoni lap. 

A The New York Times "képzett bürokratának" és "diplomáciai játékosnak" nevezte idősebb Busht, aki "a Szovjetunió összeomlása és Kelet-Európa felszabadulása alatti árnyalt kormányzásával segített véget vetni a négy évtizedes hidegháborúnak és a nukleáris fenyegetettségnek".

 A CNN hírtelevízió a többi között megemlítette, hogy 1836 óta az első olyan elnök volt, aki alelnökként szállt küzdelembe a Fehér Házért és megválasztották, és a második olyan ember az Egyesült Államok történetében, akinek a fia - George W. Bush - is elnök lett.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

A munkaerőhiány a béreken is meglátszik

Újra emelkedik a kőolaj ára

Zöld utat kaptak az unión kívülről érkező munkavállalók

Több helyen havazásra figyelmeztet az SHMÚ

Frissítve

MAFFIAGYILKOSSÁGOK: Életfogytiglant kapott Roháč

Kulka János kilépett a csendből

Legfrissebb galériák
Olvasta már?