Élesedő orosz–amerikai vita

Moszkva/Washington/Prága. Oroszország belügyének nevezte Szergej Lavrov külügyminiszter tegnap Asztanában a Vlagyimir Putyin elnök által meghirdetett hatalmi központosító reformokat. Ezzel válaszolt amerikai kollégája, Colin Powell előző nap hangoztatott aggodalmaira. Powell kifejtette, hogy Washington megérti a terrorellenes harc szükségességét, de helytelenítené, ha ez a demokratikus reformoktól való visszalépéssel járna. „Moszkvának meg kell találnia az egyensúlyt a terrorellenes harc és a demokratikus reformok előrevitele között.” Lavrov megjegyezte, hogy az USA is meglehetősen kemény intézkedéseket foganatosított a 2001 szeptemberi terrortámadások nyomán, egyszersmind emlékeztetett Putyin ígéretére: minden reformot az orosz alkotmány maradéktalan betartásával hajtanak végre. Elemzők szerint az elnöki tervek az alkotmány szellemének ellentmondanak ugyan, de a betűjének nem.

Lavrov tiltakozása után Prágából is érkezett bírálat Moszkva címére. Oroszországnak nem szabadna eltitkolnia, hogy milyen stratégiát kíván követni a terrorizmus elleni harcban – mondta a cseh fővárosban Richard Armitage, az USA külügyminiszterének első helyettese, miután tárgyalásokat folytatott Cyril Svoboda cseh külügyminiszterrel. Az amerikai diplomata leszögezte: „Washington Oroszországnak csak azokat a stratégiai lépéseit tudja egyértelműen támogatni, amelyekről megfelelő információkkal rendelkezik, s amelyeket teljes mértékben megért. Kissé csalódottak vagyunk amiatt, hogy az Orosz Föderáció egyre inkább megpróbálja eltitkolni jövőbeni lépéseit.” Armitage azt állította, hogy Washington jelenleg nem rendelkezik az összes szükséges információval az orosz lépések hátterének megértéséhez.

Az orosz kormány megemelte a fegyveres erőknek szánt kiutalást 2005-ös költségvetési tervezetében. Ennek kapcsán néhány Kreml-barát dumaképviselő is felhívta a figyelmet a készülő tekintélyuralmi fordulatra. „A terrorizmus elleni harc a jövő évi büdzsé prioritásai közé tartozik” – érvelt Alekszandr Kudrin pénzügyminiszter, bejelentve a fegyveres-biztonsági szervezeteknek szánt kiutalás 157 milliárd rubellel (5,4 milliárd dollár) való megtetézését. A növekmény kétharmada a védelmi minisztériumnak jut, a maradék a belügyi tárcának és a biztonsági szolgálatnak. A hamarosan a duma elé kerülő 2005-ös büdzsétervezet 27 százalékkal növeli a három erőszakszervezet finanszírozását.

A beszlani túsztragédia után Vlagyimir Putyin elnök meghirdette egy központi terrorellenes biztonsági szervezet létrehozását, míg a hétfői kibővített kormányülésen vitatott választójogi reformokat kezdeményezett: ezek a régiók kormányzóinak jelenlegi közvetlen választását az elnök jelöltjeinek a helyi parlamentek általi megerősítésére redukálják, míg az alsóházi választásokról száműzik az egyéni szavazókörzeteket (az összes mandátumot pártlistás alapon osztva el).

„A meghirdetett reformok minden felelősséget a Kremlre ruháznának át, amit nem akarunk, az elnök iránti minden tiszteletünk ellenére sem” – mondta Alekszandr Hinstejn, a Kreml-barát monopolpárt, az Egységes Oroszország képviselője, egyben védelmi berkekben bejáratos újságíró. A szintén a Putyin-hű „medvék” közé tartozó Konsztantyin Zatulin rámutatott, hogy a reformok teljesen megfosztják a képviselőt függetlenségétől, mert ha nem úgy szavaz, ahogy elvárják, akkor visszaléptetik.

Zakajev: újabb Beszlanok várhatók

London. Sok újabb Beszlan várható, ha a nyugat nem szorítja rá Oroszországot a tárgyalásokra a csecsenekkel – mondta Aszlan Maszhadov szakadár csecsen vezető londoni emigrációban élő megbízottja. Ahmed Zakajev londoni sajtótájékoztatóján kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök csecsenföldi politikája nemhogy nem stabilizálta a köztársaságot, de még rontott is a helyzeten. Zakajev felszólította a Nyugatot: Oroszország további kedvezményes kereskedelmi és politikai elbírálásának feltételéül szabja azt, hogy Moszkva kezdjen tárgyalásokat a csecsenekkel. (m)