Élesedik a vita a fegyvertartás körül az Egyesült Államokban a nashville-i lövöldözés után

Joe Biden úgy nyilatkozott, hogy a legtöbb, amit ma tehet, hogy a Kongresszus cselekvését kéri. Fehér házi tisztségviselők azt mondták, hogy az adminisztráció nem tervez további erőteljes nyomást kifejteni a „fegyverbiztonság” erősítése érdekében.

Kevin McCarthy, a Képviselőház republikánus elnöke szerdán kijelentette, hogy minden tényt látni kell ahhoz, hogy a fegyvertartás terén a törvényhozás újabb lépéseket vegyen fontolóra. Steve Scalise republikánus képviselő úgy fogalmazott, hogy a másik oldalnak egyetlen válasza a problémára, hogy elvegyék a fegyvert a törvénytisztelő állampolgároktól, miközben többet kellene tenni az iskolák biztonságának növelése és a mentális egészség terén. A képviselőház jogalkotási bizottságának elnöke, Jim Jordan az amerikai alkotmány második kiegészítésére hivatkozott, amely kimondja az amerikai emberek jogát a fegyvertartáshoz.

A Szenátusban tartott keddi meghallgatáson szóváltás alakult ki Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter és John Kennedy republikánus szenátor között, akinek a kérdésére a miniszter azt mondta, hogy támogatja a támadó jellegű fegyverek betiltását. A szenátor kérdésére, hogy létezik-e definíciója a „támadó fegyvernek”, a miniszter példaként az AK-47-es gépkarabélyt említette. A szenátor ismételt kérdésére általános leírást nem adott, annyit mondott, hogy biztos abban létezik általános definíció.

A fegyvertartás körüli vitához hozzászólt az Amerikai Tanárok Szövetsége, az ország második legnagyobb pedagógus-szakszervezetének elnöke, aki a fegyverek elkobzását sürgette. Randi Weingarten szerint az Egyesült Államoknak követnie kellene Ausztrália és Új-Zéland példáját ezen a téren.

Hétfőn a Tennessee állambeli Nashville-ben egy 28 éves transznemű nő három gyereket és három felnőttet lőtt le egy keresztény magániskolában, amelynek korábban a tanulója volt. A támadót, aki a kiérkező rendőrökre is tüzet nyitott, lelőtték.