Elemzők szerint Putyin csalódott a Nyugattal való együttműködésben

Az elnök pontosan értésre adta, hogy a külpolitika fontosabb számára mint a gazdaság. Nyilvánvaló, hogy felfogása szerint a válságot külső tényezők mesterségesen idézték elő, és nem a rendszerből fakad. Putyin - aki gyors kilábalást ígért - saját politikai tapasztalatára támaszkodik, minthogy a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság elég könnyen legyőzhető volt - fejtette ki Mihail Vinogradov politológus a Vedomosztyi című orosz napilapnak. Kollégája, Jevgenyij Mincsenko szerint viszont az orosz államfő Nyugattal kapcsolatos kijelentéseinek hangneme sokkal nyugodtabb volt hét évvel ezelőtti müncheni beszédéhez és a Valdaj klub tavalyi rendezvényén elhangzottakhoz képest. A politológus úgy véli, hogy az elnök tudatában az idén őszre "törés következett be", és már úgy gondolja, hogy nem lesz komoly változás a nemzetközi viszonylatokban. Az orosz államfőből "a nyugati államokban való csalódottság beszélt". Azt érzékeltette, hogy "mivel Nyugaton nem becsültek meg bennünket, így a kapcsolatok szintjét tényként kell kezelni és ebből kell kiindulni". Vlagyimir Putyin 2007. február 10-én, a müncheni biztonságpolitikai konferencián szokatlanul heves kirohanást intézett az Egyesült Államok ellen. Szakértők szerint beszéde a hidegháborús időket idézte. A Valdaj klub nemzetközi vitafórum tavaly szeptemberi rendezvényén pedig azt hangsúlyozta, hogy országa nélkül nem oldhatóak meg a nemzetközi konfliktusok. Mincsenko megjegyezte, hogy az orosz elnök Ukrajnával kapcsolatosan az eddigieknél sokkal enyhébb hangnemben és jóindulatúan beszélt. Azt mutatta ezzel, hogy mindent megtesz a vérontás beszüntetésért és tiszteli Petro Porosenko ukrán államfőt. Mintha egyedül ő akarna békét teremteni - fűzte hozzá a politológus. Fjodor Lukjanov külpolitikai újságíró, az orosz Kül-és Biztonságpolitikai Tanács nevű szakértői szervezet elnöke a Vedomosztyinak nyilatkozva úgy vélte, hogy Putyin semmilyen új külpolitikai jelzést nem adott a sajtóértekezleten, hanem "szilárd és változatlan politikát" képviselt. Nyikolaj Mironov az Elsődleges Regionális Projektek Intézete nevű szervezet vezetője a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilapnak kifejtette, hogy bár Putyin elnök jó taktikai érzékkel rendelkezik és nehéz helyzetben képes megfelelő döntést hozni, Oroszországnak azonban nem csak sikeres hatalmi taktikára, hanem egy hasonló stratégiára is szüksége volna. Ezzel azonban gond van" - fejtette ki az elemző a rubel zuhanásának és az orosz gazdaság várható visszaesésével kapcsolatos más válságjelenségeknek a kezelésére utalva. Vaszilij Szolodkov, a moszkvai Közgazdasági Főiskola Banki Intézetének igazgatója valószínűnek tartja, hogy az orosz elnök maga sem fogja fel, hogy mivel jár, ha két évig fennmarad a jegybank 17 százalékos irányadó kamata. "Ilyen kamat mellett a gazdaságból "felperzselt pusztaság" marad, és nekünk nem marad más, mint hogy burgonyát ültessünk" - fogalmazott a pénzpiaci szakértő a Deutsche Welle német rádió orosz nyelvű adásának nyilatkozva. Azt is hozzátette, hogy egy valutaválság nem tarthat két évig, legfeljebb egy hónapig. Szolodkov szerint Putyinnak az évértékelő sajtótájékoztatón elhangzott kijelentései arról tanúskodnak, hogy a politikus alapvetően nem érti, mi történik a világgazdaságban. A független szakértő rámutatott: az orosz államfő hajlik arra, hogy Oroszország minden problémája miatt a belső és küldő ellenségeket hibáztassa. Az úgynevezett ötödik hadtest - a Moszkva szerint külföldi hatalmak által támogatott és eszközként használt belső ellenzék - kérdésének nagyobb figyelmet szentelt a sajtóértekezleten, mint a gazdasági kérdéseknek - mondta Szolodkov. "A Putyin féle gazdasági modell ahhoz vezetett, hogy az orosz gazdasági növekedés már 2011-ben elkezdett gyengülni. 2013-ban ténylegesen nem volt növekedés, s az idén már a nyugati büntetőintézkedések nélkül is visszaesés következett volna be. Ezért kellett ellenségeket kitalálni, a Krímet megszerezni, aztán jöttek a szankciók és az ellenintézkedések" - fejtette ki Szolodkov. A Moszkovszkij Komszomolec című orosz napilap beszámolt róla, hogy mintegy 30 ember gyűlt össze csütörtökön a sajtóértekezletnek helyet adó moszkvai Nemzetközi Kereskedelmi Központnál, hogy átadja 50 kérdésből álló listáját Vlagyimir Putyinnak, de a rendőrök lefogták őket, mielőtt az épületig eljuthattak volna. Egyik kérdésük az volt, hogyan lehetne kezdeményezni az orosz elnök lemondását és a soron kívüli elnökválasztást. Vlagyimir Putyin a sajtóértekezleten a gazdasági helyzettel kapcsolatos személyes felelősségét felvető kérdésre azt válaszolta: "Oroszországban, amely elnöki hatalomra épül, mindenért az elnök felelős", de azt is hozzátette, hogy még korai lenne arról gondolkodni, hogy indul-e negyedszer is a 2018-as államfőválasztáson.