<p>A szovjet kémkedési hagyomány dicső, romantikus múltra tekint vissza, ám az egykori jól szervezett taktikák ma már kifejezetten elavultnak és értelmetlennek számítanak.</p>
Elavult orosz hagyományt képviselnek a titkosügynök-hálózatok
A szovjet kémkedési hagyomány dicső, romantikus múltra tekint vissza, ám az egykori jól szervezett taktikák ma már kifejezetten elavultnak és értelmetlennek számítanak - vélték a The New York Times (NYT) című amerikai napilap által megkérdezett szakértők a legújabb amerikai-orosz kémüggyel kapcsolatban.
Az egykori KGB szovjet titkosszolgálat részéről alapos kiképzésben részesített ügynökök - vagy más néven "illegálisok" - éveken át dolgoztak hamis életrajzuk felépítésén, aztán akár évtizedeken át álidentitásuk mögé bújva vártak a parancsokra. "Legális" pályatársaiktól eltérően nem volt diplomáciai fedőstátuszuk, amely mentesítette volna őket a törvényes felelősségre vonástól. Cserébe olyasfajta kultusz övezte őket, mint amilyenben az amerikaiak a filmcsillagokat részesítik.
Némi bepillantást nyújthat e program mai helyzetébe annak a 11 személynek a nagy meglepetést okozó őrizetbe vétele, akik állítólag Oroszország számára kémkedtek az Egyesült Államokban. Moszkva nem sokat mondott az ellenük emelt konkrét vádakról, noha az őrizetbe vételeket "alaptalannak" és "durva lépésnek" minősítette.
Ám ha az amerikai vádak helytállóak, két dologra egyértelműen rávilágítanak. Először is a titkos ügynökök orosz hálózata túlélte a Szovjetunió bukását, sőt talán még kiterjedtebbé is vált. Másfelől pedig az ügynökök feladatát - a politikai adatgyűjtést és a politikacsinálók megismerését - ma már sokkal nyíltabb eszközökkel lehet teljesíteni.
"Nagyon jól szervezett, nagyon átgondolt és nagyon elavult megközelítésnek tartom" - mondta az orosz hálózatról Olga Oliker, a RAND Corporation egyik vezető politikai elemzője. - "Ma már hihetetlenül értelmetlen dolog, de a korábbi időszakokban működhetett."
Az 1917-es októberi forradalom után a szovjeteknek jó oka volt arra, hogy titkos hírszerző hálózatot alakítsanak ki. Kevés ország ismerte el a Szovjetuniót, amely így nem biztosíthatott diplomáciai védelmet hírszerzőinek. Hamis identitást fabrikálni viszont egyszerű dolog volt: az ügynökség gyakran elhunyt külföldi csecsemők adatait használta fel - tárta fel a módszert Galina Fedorova 1994-ben publikált emlékiratában, amelyben visszatekintett titkos ügynöki pályafutására. Ezután kimerítő képzés következett, lélektani felkészítés az elszigeteltség és a stressz körülményeire.
A szovjet korban az ilyen ügynököket óriási megbecsülésben részesítették. Az olyan "illegálisok", mint például Rudolf Abel, nemzeti hősökké váltak, akiknek életrajza ma is szerepel az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) honlapján.
Az utóbbi évek őrizetbe vételei arra figyelmezetnek, hogy a régi módszer ma is használatos. 2006-ban a kanadai hatóságok kiutasítottak egy orosz állampolgárt, akit azzal gyanúsítottak, hogy Paul William Hampel néven felvett hamis kanadai személyazonosság alatt kémkedett. 2008-ban az észt hatóságok közölték, hogy lelepleztek egy Szergej Jakovlev nevű SZVR-ügynököt, aki Madridban Antonio de Jesus Amurett Graf néven, magát portugál üzletembernek kiadva ügynököket igyekezett beszervezni.
A most az Egyesült Államokban őrizetbe vett 11 személy ellen emelt vádak egyszerű kérdést vetnek fel a NYT szerint: manapság, amikor az amerikai politikusok rendszeresen kapcsolatba lépnek külföldi lobbistákkal és gyakran látogatnak Oroszországba, az információk java része könnyedén elérhető. Miért bajlódnak akkor az oroszok ilyen költséges és nagy kockázattal járó titkos műveletekkel?
A szakértők erre a kérdésre felidézték, hogy az 1990-es évek elején az orosz felderítő szolgálatokban káosz uralkodott el, számos ügynök távozott, és fontos tengerentúli érdekeltségek mentek veszendőbe. Ám egy évtized elegendő volt a talpra állásukhoz, ugyanakkora hálózatot építettek ki, mint amekkora a szovjet korszak végén működött - fejtette ki Leonid M. Melchin, aki öt könyvet írt a hidegháborús titkosszolgálatokról.
Nikolai Zlobin, a washingtoni Center for Defense Information elemzője azt mondta, hogy a titkos ügynökök hálózata olyan személyektől kapott támogatást, akik "vissza akartak térni az általuk jól ismert régi rendszerhez. Annak idején dicsőítették őket. Romantikus vállalkozás volt több szovjet generáció számára, beleértve Putyin nemzedékét is" - magyarázta Zlobin. "A központi struktúrában dolgozó személyek mindent megtettek a (felderítési) rendszer újjáépítéséért. Ismerem néhányukat, sokan gondolják közülük, hogy helyesen, Oroszország érdekében cselekedtek" - tette hozzá.
Más szakértőkhöz hasonlóan azonban Zlobin is értetlenül állt a most leleplezett állítólagos kémhálózattal kapcsolatos részletek előtt. Az orosz titkos ügynök fegyelmezett, és mindent megtesz valódi identitásának elrejtése érdekében. Az "illegálisok" hagyományosan szigorú elszigeteltségben dolgoztak, hogy ne veszélyeztessék nagy erőfeszítések árán kialakított álidentitásukat. Viszont az ezen a héten őrizetbe vettek közül többen is orosz nevet használtak, nyíltan oroszul vagy orosz akcentussal beszéltek.
A szovjet felderítés rendszerében jártas Amy W. Knight emlékeztetett: a titkos ügynökök arról voltak nevezetesek, hogy képesek voltak éveken át hamis identitás alatt élni és végül visszatérni Oroszországba anélkül, hogy lelepleződtek volna. "Ez az új botrány vagy azt mutatja, hogy a mai SZVR már nem olyan profi, mint elődei voltak, vagy pedig a kifinomultabb technológiák miatt az FBI könnyebben felderíti az ilyen ügynököket" - idézte a szakértőt a NYT.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.