Együttműködésre ítélve

Pozsony. A kultúrában, a politikában és a sajtóban felfedezhetőek egy közös közép-európai identitás jegyei. De vajon léteznek-e gazdasági téren is? – Csák János, a magyarországi CAIB Corporate Finance Beratungs GmbH ügyvezető igazgatója és igazgatótanácsi tagja ezzel a kérdésfelvetéssel indította a konferencia Közép-európai identitás a gazdaságban című részét. Hangsúlyozta, a közép-európai államok között egyre nagyobb a befektetőkért folytatott verseny, és az érdekek időnként a vállalati és intézményes keretek felett, kormányzati szinten is egymásnak feszülnek. A közös térségi gazdasági identitás kialakítása érdekében a kis- és középvállalkozások fejlesztését, a nemcsak államonként, hanem regionális szinten is meghirdetett beruházói adókedvezmény-programok megteremtését, és az oktatás színvonalának emelését tartja a legégetőbb feladatoknak. Brigita Schmögnerová volt pénzügyminiszter, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) vezetője szerint a térségi posztkommunista államokra gazdasági téren eddig inkább a versengés, mint az együttműködés volt jellemző. Mivel azonban a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA), mint a gazdasági kapcsolatok térségi szabályzója a tagjelöltek EU-csatlakozása után megszűnik, Schmögnerová szerint az együttműködés elengedhetetlenné válik. A térségi kooperáció – véli a volt miniszter – egyébként az Unión belül is sikerrel kecsegtet, hiszen az EU-tagállamok egymás közti kereskedelme is egyre erőteljesebb. Másfelől azért is elhanyagolhatatlan a közös fellépés, mert a mostani uniós tagállamok az újak társulási szerződéséhez egyfajta piacvédelmi biztonsági záradékot is szeretnének elfogadtatni. Podstránsky Vladimil pénzügyi államtitkár úgy véli, minél előrehaladottabb a térségi országok integrációja, annál sürgetőbben vetődik fel a kérdés, hogy a régió milyen identitással kapcsolódhat be a globalizációs folyamatokba. Hangsúlyozta, a régiónak nem a globális folyamatok alakítására kell törekednie, hiszen inkább azok befolyásolják a térséget, hanem az egyediség, a sajátosság jegyeit hordozó területeket kell fejlesztenie. Fontosnak tartja, hogy a majdan az Unióban is nagy gazdasági potenciált jelentő ifjúság már európai elvárásoknak megfelelő magatartásformával és tudással vértezze fel magát. Gabriel Eichler, a kassai vasmű volt igazgatója, a Benson Oak kft. alapítója a középosztály megteremtését tekinti az egyik legfontosabb feladatnak, illetve azt, hogy országainkban is meghonosodjék a nyugati fizetési-törlesztési kultúra, mert ez cégeinkre, vállalatainkra szerinte egyelőre nem igazán jellemző. Jan Hanousek, a csehországi CERGE-EI művelődési intézet igazgatója a régió gazdaságaiban nagy különbséget lát a de iure (jog szerinti) és a de facto (vagyis valós) viszonyok között; mint mondta, mifelénk az üzleti élet szereplői a szerződéseket csak egy egyszerű papírnak tekintik.