Egyszerűbb lett a munkavállalás

Ha a külföldi egyetemről vagy munkahelyről hazatérő fiatalnak nincs hatalmas szerencséje, elegendő tartalék és támogató család híján könnyen hasonló helyzetben találja magát, mint a nyolc osztályt végzett munkanélküli, írja a Népszabadság. A 90-es években hazatérőknek még nem volt okuk panaszra. Tekintettel arra, hogy a fiataloknak akkoriban csupán elenyésző hányada beszélt angolul, németül, franciául, rendelkezett profitorientált cégeknél hasznosítható ismeretekkel, sokuknak az akkoriban az itthon fefektető multinacionális vállalatoknál nyílt lehetőségük az elhelyezkedésre. Emellett a külföld felé forduló kis- és középvállalatoknál is el tudtak helyezkedni.

Ma már a külföldön megszerzett diploma és az esetleg néhány hónapos, éves szakmai tapasztalatot követő hazatéréskor kettős sokk éri a fiatalokat. Egyfelől: a haza” fogadására és a munka világába történő visszahelyezésükre.

Továbbá pszichológiai jellegű sokk is éri a hazatérőket. A kamaszkorból épphogy kinőtt fiatalok éppen legfogékonyabb életszakaszukban tanulják meg, hogyan oktatnak és okulnak, később pedig: hogyan keresnek és találnak munkát, hogyan dolgoznak, hogyan irányítanak, szerveznek meg különböző feladatokat az emberek. A hazainál rugalmasabb, ám jogilag szigorúbb rendszerrel találkoznak, ebbe szoknak bele, ezt tekintik természetesnek. Az alapélmény a szabadság, a rugalmasság, a jogi biztonság, az emberi méltóság tisztelete. Majd hazatérnek, és hoznák haza a tapasztalatukat, az eltérő kultúra megismeréséből adódó előnyös tulajdonságaikat. A munkaadók előítéletei és a bürokratikus nehézségek miatt azonban nem tudnak sem elhelyezkedni, sem egy minimális anyagi biztonság fedezékéből nyugodtan állást keresni. A „másik kultúra” nem előnyt jelent, hanem inkább hátrányt – ezt nap mint nap tapasztalják, véli a Népszabadság cikkírója, és e tekintetben nálunk se jobb a helyzet. A munkaadók számára sincs könnyen, olcsón elérhető információs bázis a külföldi egyetemekről, szakokról. A külhoni diploma honosítása körülményes, és a munkaadónak az adott képzés neve semmit sem mond.

A január 1-jével a gyakorlatba bevezetett Europass segítségével az EU tagállamaiban könnyebben elismertethetők lesznek az egyes országokban szerzett szakképesítések. A dokumentum nem helyettesíti a képesítést igazoló bizonyítványokat, egyértelművé teszi azonban, hogy egy-egy szakma az adott EU-tagállamban milyen képesítést feltételez. Az Europass bevezetése nem tesz szükségessé törvényi változást, mert jogilag nem új okmányról, hanem már létező papírok egységes formába öntéséről van szó. Az Europass a következő dokumentumokat tartalmazza: európai Currriculum Vitae, az ún. MobiliPass (az aktuális tanulmányokkal kapcsolatos tapasztalatok), a nyelvismeretet igazoló dokumentum, a szakmai képesítésről és a műveltségről szóló dokumentum. Erre a bizonyítványcsomagra mindenkinek szüksége lesz, aki be akar kapcsolódni valamely tagállam gyakorlati oktatást is tartalmazó szakmai képzésébe. A dokumentum rögzíti a tulajdonosának külföldön eltöltött tanulási időszakait, az ott elért eredményeket. Célja, hogy az itthon és külföldön szerzett képesítések nemzetközileg elfogadottá váljanak, így könnyebb legyen a munkavállalás, és mindenki egyenlő elbánásban részesüljön. (MTV, NOL, SITA)