Egységes európai sportpolitikát sürget az EP

„Az európai sport az európai identitás, kultúra és polgárság elidegeníthetetlen része.” Így kezdődik az unió sporttal kapcsolatos politikájáról az Európai Parlamentben a múlt csütörtökön elfogadott véleményadó jelentés. Az 518:49:9 arányban megszavazott dokumentum üdvözli az Európai Bizottság által készített, a sportról szóló „fehér könyv közzétételét, és reméli, hogy az alapként fog szolgálni a sport világa számára”. Emlékeztet rá: a tagállamok a Lisszaboni Szerződésben is elismerték a sportot, hogy ily módon lehetővé váljon egy európai sportpolitika kialakítása.

A sport is uniós hatáskör

„A sport nagyon fontos szerepet játszik az európai társadalmakban, ugyanakkor a versenysport egyes részeinek olyan új fenyegetésekkel és kihívásokkal kell szembenéznie, mint az üzleti nyomás, a fiatal játékosok és sportolók kizsákmányolása, a dopping, a fajgyűlölet, az erőszak, az eredmények manipulálása, a korrupció, a sportfogadási csalás és a pénzmosás.” A jelentés megállapítja, a sport az EU-jogszabályok hatáskörébe tartozik, nevezetesen „ami a képviseleti és részvételi demokrácia elvének a sportintézmények döntéshozó testületeiben való érvényesülését illeti”. Továbbá annak az EK-szerződésnek a 13. cikkéről van szó, amely tiltja a nemek szerinti, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, kor vagy szexuális beállítottság alapján történő megkülönböztetést. Példaként említi azt az osztrák elnökség által 2006-ban bemutatott tanulmányt, amely szerint „a sport által előállított hozzáadott érték 407 milliárd euró volt 2004-ben, ami az EU GDP-jének 3,7 százaléka, és 15 millió embernek, illetve a munkaerő 5,4 százalékának ad munkát”.

Mindenki láthassa az Eb-t

A parlament szerint minden médiumnak biztosítani kell a jogot, hogy hozzáférhessen a nyilvánosság számára fontos sporteseményekhez, és azokról beszámoljon. Az EP „elismeri a tagállamok azon jogát, hogy intézkedéseket hozzanak a tájékoztatáshoz való jog védelmére, és széles körű hozzáférést biztosítsanak a nyilvánosság számára a nagy társadalmi jelentőségű nemzeti és nem nemzeti sportesemények televíziós közvetítéséhez. Ilyenek például az olimpiai játékok, a labdarúgó világbajnokság és az Európa-bajnokság”.Dopping = kábítószer

A jelentés felkéri a tagállamokat, fogadjanak el közös jogalkotási megközelítést a doppingolással kapcsolatban, hogy hasonló jogi elbírálást biztosítsanak minden tagállamban. A képviselők felszólítják azokat a tagállamokat, amelyek még nem írták alá az UNESCO-nak azt az egyezményét, amely sportban a dopping elleni küzdelemről szól, hogy ezt tegyék meg. Arra bátorítja az EP a tagállamokat, hogy ugyanolyan módon kezeljék az illegális doppingszerek kereskedelmét, mint a kábítószer-kereskedelmet, és ilyen irányban módosítsák nemzeti jogszabályaikat.

Több tornaóra kell

Az utóbbi évtizedben mind az általános, mind pedig a középiskolákban csökkent a testnevelésórák száma. Nagy különbségek vannak a tagállamok között a sportlétesítmények és a felszerelések terén is. A szöveg hangsúlyozza a sport szerepét az oktatásban: egyrészt megtanítja a fiataloknak a tolerancia, az őszinteség és az igazságos játékszabályok betartásának elvét, másrészt fontos szerepe van az egészségügyi megelőzésben, különösen az elhízás kezelésében.

Az EP ezért támogatja az EB ajánlásait a tagállamok számára. Ezek a korai gyermekkortól történő, az oktatási programokon belüli fizikai aktivitás növelésére törekvő nemzeti szintű stratégiák kidolgozásáról szólnak. A jelentés hangsúlyozza az iskolai testmozgás finanszírozásának fontosságát.

Jó lenne, ha a tagállamok hatékonyabban kihasználnák a sportban rejlő munkahelyteremtő, gazdasági növekedést serkentő, és különösen a hátrányos helyzetű régiókat élénkítő lehetőségeket. Az EP aggodalmát fejezi ki a szerencsejátékok és a sorsjátékok piacának esetleges liberalizálása miatt, és helyénvalónak tartja, hogy az ilyen játékokból származó bevételeket közérdekű célokra, köztük a hivatásos és amatőr sport finanszírozásának folytatására használják fel.

Sportolók kizsákmányolása

A parlament ellenzi, hogy a hivatásos sportolók korlátozottabb jogokkal rendelkezzenek, mint más szerződéses munkavállalók. Ezért fontosnak tartja, hogy a hivatásos sportolók munkavállalókként széles körű és átlátható jogokkal bírjanak, beleértve a kollektív szerződéshez való csatlakozás, illetve a csatlakozás megtagadásának jogát, továbbá a szakszervezeti tagsághoz való jogot is.

A jelentés felszólítja a tagállamokat és a sportszövetségeket: ne vezessenek be olyan új szabályokat, amelyek az állampolgárságon alapuló közvetlen megkülönböztetést eredményezik (például a FIFA által javasolt 6+5 szabály, szemben az UEFA arányosabb és megkülönböztetéstől mentes, a saját nevelésű játékosokra vonatkozó rendszerével).

A honatyák „helytelenítik a hivatásos játékosok egyes ügynökeinek jogellenes gyakorlatát, amely egészen a korrupcióig, pénzmosásig, a játékosok vagy kiskorú sportolók kizsákmányolásáig terjed”.

Az átigazolások szigorítása

A parlament kéri, az EB támogassa a fiatal sportolók védelmét, így például emeljen szót „a FIFA rendeletében foglalt előírás szigorúbb alkalmazásáért, amely megtiltja a 16 évesnél fiatalabb játékosok átigazolását az unión belül. Támogassa továbbá azt az elvet, amely szerint egy játékosnak az első hivatásos szerződését az őt felkészítő klubbal kell aláírnia”.

Az EP azt kéri, „a 2009-es költségvetésbe rendeljenek külön tételt a sport terén megvalósítandó előkészítő intézkedésekre”. Sürgeti a bizottságot, megfelelően érvényesítse a sportot a jelenlegi uniós politikákban és uniós finanszírozási programokban, továbbá évente többször tegyen jelentést a sport általános érvényesítése terén elért eredményekről”.

Legyenek női példaképek

A képviselők szerint a sport a társadalmi integráció egyik leghatékonyabb eszköze, és mint ilyet az Európai Uniónak nagyobb mértékben kell népszerűsítenie és támogatnia. A jelentés arra is felszólítja a tagállamokat, ösztönözzék a női sporttevékenységek közvetítését annak érdekében, hogy fel lehessen hívni a figyelmet a női példaképekre, és el lehessen oszlatni a női nemhez fűződő sztereotípiákat. A sportban megjelenő erőszak, fajgyűlölet és idegengyűlölet megelőzése és visszaszorítása érdekében a tagállamok ösztönözzék a kockázatot jelentő szurkolókról szóló információk cseréjét a rendőri szervek, a szurkolói kezdeményezések, a helyi erőszakellenes csoportok és szakértők között. (ep-s, ú)

A FIFA nem korlátozhatja a légiósokat

Brüsszel. Az EP elutasította a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) javaslatát a légiósok számának csökkentésére. Az EP szerint a külföldiekkel szembeni diszkriminációnak tekintendő annak meghatározása, hogy hány hazai és hány külföldi futballista szerepelhet egy csapatban. Az EP ugyanakkor felszólította a FIFA-t, tegyen meg mindent az utánpótlás- és gyermekkorú játékosok külföldi adásvétele ellen. Az EP szerint minden európai szövetséggel és klubbal alá kellene íratni az európai szolidaritási chartát a labdarúgásban. A nyilatkozatban mindenki vállalná: nem kényszerít gyerekeket arra, hogy családjuktól távol, idegen országban futballozzanak. Joseph Blatter, a FIFA elnöke úgy tervezte, a 2010/11-es szezontól minden csapat számára kötelezővé tenné legalább négy hazai játékos szerepeltetését, egy évvel később már öt, 2012 nyarától pedig hat olyan futballistának kellene mindig a pályán lennie, aki jogilag hazája nemzeti együttesében is szerepelhet. (MTI)

Napi testnevelést minden szinten!

Brüsszel. Az elhízás népbetegség, és ez nem kis mértékben a mozgásszegény életmódnak tulajdonítható. A vitában a néppárti De Blasio Antonio ezért javasolta a napi testnevelés kötelezővé tételét az alapszinttől a felsőoktatásig. Ehhez viszont a tanrend megváltoztatásán kívül sportlétesítményekre is szükség van, ami nagyobb állami szerepvállalást feltételez. A nemzeti jövedelem 4 százalékát kitevő sportbevételek legalább felét vissza kellene forgatni annak érdekében, hogy a helyzet megváltozzon – érvelt a képviselő. (m)