Egyre több a lehallgatás, a „Nagy Fül” azt kérdi, miért

Prága. Csehországban tavaly alaposan megugrott a rendőrségi lehallgatások száma, s az ellenzék és a parlament illetékes bizottsága ezért magyarázatot követel a kormánytól.

Míg 1998-ban a rendőrség és a titkosszolgálatok összesen 1300 esetben kértek engedélyt az ügyészségtől a lehallgatásokhoz, addig 2002-ben már 9450-szer. 2001-ben is csak 2500 ilyen esetről van hivatalos nyilvántartás, holott ez a korábbi évek legmagasabb adata. „Ezért szeretnénk tudni, miért is ugrott meg annyira tavaly a lehallgatások száma” – jelentette ki tegnap újságírók előtt Jiří Bíly, a hatósági lehallgatásokat ellenőrző parlamenti bizottság – népszerűbb nevén a „Nagy Fül” – polgári demokrata párti (ODS), tehát ellenzéki elnöke. Az ügy akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor az egyik ismert ellenzéki képviselő, Vladimír Tlustý (ODS), a költségvetési bizottság elnöke, panaszt tett a belügynél telefonbeszélgetései lehallgatásának gyanúja miatt. A vizsgálat során kiderült, hogy a titkosszolgálatok Stanislav Gross belügyminiszter és Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter beszélgetéseit is rögzítették. A hatóságok azzal magyarázták a dolgot, hogy a lehallgatás nem a miniszterekre, hanem az őket hívó személyekre irányult.

Az ügy akkor kapott komolyabb belpolitikai méreteket, amikor Vladimír Špidla kormányfő egy parlamenti meghallgatáson beismerte, hogy figyelemmel kíséri a lehallgatásokat, illetve bele-beleolvas a dossziékba. Jan Klas (ODS) parlamenti képviselő szerint Špidla 1989 óta az első olyan miniszterelnök, aki ezekkel az ügyekkel is foglalkozik. „Nem állítom, hogy ez törvényellenes. Mindenesetre Špidla az első olyan cseh miniszterelnök, aki ilyesmivel is foglalkozik, illetve akinek ilyesmire is futja idejéből” – mondta a hét végén újságíróknak Klas, aki a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság elnöke. Megjegyezte, Špidla elődjeit ezek a dolgok nem érdekelték. A ČTK hírügynökség úgy tudja, a cseh kormányfő több tucat esetben kért tájékoztatást a lehallgatásokról. A kormányfő, akinek törvényes joga van megismerkedni a lehallgatások anyagaival, nem reagált a bírálatokra.

Az ellenzék ugyanakkor élesen bírálja a kormánykoalíciót azért is, mert a múlt héten a parlamentben első olvasatban keresztül vitte a Biztonsági Információs Szolgálatról (BIS) szóló törvény módosítását, amely tovább erősítené a titkosszolgálat lehetőségeit a lehallgatások terén, mégpedig úgy, hogy gyengülne a szolgálat parlamenti ellenőrzése. A polgári demokraták és a kommunisták jelezték, hogy a következőkben megpróbálják megakadályozni a törvénymódosítás végleges elfogadását.

Az utóbbi időben a kormányfő nem rejtette véka alá, hogy személyesen elégedetlen a titkosszolgálatok munkájával. Konkrétumokat azonban nem árult el. A titkosszolgálatok körül zajló viták miatt május közepén lemondott a civil titkosszolgálat (BIS) és a nemzetbiztonsági hivatal vezetője Jiří Ružek és Tomáš Kadlec. Távozásuk okát a prágai sajtó a kormánykoalíción belül zajló politikai viták, a kirobbant botrányok, valamint a két szolgálat közötti vetélkedésben látja.