Egymást erősítgették hitükben

Washington. Befejezte washingtoni villámlátogatását és Tokióba utazott tovább csütörtök este Tony Blair kormányfő, aki előbb a kongresszusban mondott beszédet, majd George Bush amerikai elnökkel tartott sajtótájékoztatót. Blair az amerikai törvényhozás két házának a tagjai előtt kifejtette: az USA-nak nem pusztán fegyverekkel, de értékeinek vállalásával és hirdetésével is küzdenie kell a zsarnokság és a terrorizmus ellen. „Amit Önök elhoznak e nyugtalan világba, az a szabadság fénye” – szögezte le, hallgatóságának nagy tapsa közepette. Irak kapcsán úgy vélte, hogy az amerikai–brit koalíció feladata nem fejeződött be Szaddám Huszein megbuktatásával, hiszen mind gazdaságilag, mind politikailag talpra kell állítani az országot. „Megígértük, hogy Irak demokratikus kormányt kap. S ez meg is fog történni” – mondta. Egyben leszögezte: meggyőződése, hogy a háború igazságos volt. Blair emellett szorgalmazta, hogy Amerika és Európa a jövőben szorosan működjön együtt, mert ha ezt teszi, „akkor a többiek is velük dolgoznak”. Sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsának a megreformálását is.

Blair egyébként különleges megtiszteltetésben részesült, hogy az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén szólalhatott fel, hiszen ilyen lehetőséget eddig csak három brit miniszterelnök kapott: Winston Churchill, Clement Attlee és Margaret Thatcher. A megtiszteltetés jelzi, hogy Nagy-Britannia továbbra is Amerika privilegizált szövetségesének számít.

Blair és Bush a sajtó képviselői előtt is azt húzta alá: mindketten igazoltnak tartják az iraki hadjáratot, annak ellenére is, hogy egyelőre nem találtak tömegpusztító fegyvereket. Hangsúlyozták, hogy bizonyíthatóan nem tévedtek: Szaddám Huszein rendszere vegyi és biológiai fegyvereket állított elő, és igyekezett a nukleáris fegyverek gyártására is szert tenni. Az amerikai elnök vállalta annak a felelősségét, hogy kemény döntésre szánta el magát, azaz háborús koalíciót hozott össze Irak ellen, mert a hírszerzés adatai meggyőzően arra mutattak: az iraki rezsim veszélyeztette a békét és a biztonságot.

Blair és felesége az Andrews légitámaszpontról indult tovább Tokióba, hétnapos körútjának következő állomására. Tokióban pedig ismét a támadások kereszttűzébe került Koidzumi Dzsunicsiro japán miniszterelnök az Irak elleni háború támogatása miatt. A parlamenti ellenzék a támadást természetesen a Blair-látogatáshoz időzítette. Egyébként a japán kormány, a békealkotmány miatt, csak erkölcsi támogatást nyújtott az iraki háborúhoz. A jövő héten a tokiói parlament olyan törvény elfogadására készül, amely lehetővé tenné a kabinetnek, hogy katonákat küldjön Irakba az ország újjáépítésére. Ez lenne Japán legnagyobb külföldi katonai küldetése a II. világháború óta.

Orosz csapatok ENSZ-döntés után

Moszkva. Oroszország nem küld csapatokat az Irakban állomásozó koalíciós erők kötelékébe, békefenntartókkal azonban esetleg hajlandó részt venni az iraki konszolidációban, ha a BT erről döntést hoz. Ezt tegnap közölte Alekszander Jakovenko külügyi szóvivő, hangsúlyozva: egy ilyen orosz lépést alapos megfontolásnak kell megelőznie. Az AP kiemelte: egy nappal korábban Jurij Fedotov külügyminiszter-helyettes azt mondta: Moszkva hajlandó lenne fontolóra venni egy, az ENSZ elé terjesztendő amerikai határozati javaslatnak a támogatását, amely az iraki békefenntartásban részt vevő nemzetközi erők létszámának növelését irányozná elő. Fedotov szerint Oroszország – ENSZ-felhatalmazással – kész volna katonákat is küldeni egy ilyen nemzetközi egység kötelékébe. (MTI)