Egy év alatt hétezer menekült kapott munkát Németországban

A hiányos nyelvtudás azonban továbbra is nagy gondot okoz az elhelyezkedésnél – mondta Andrea Nahles szövetségi munkaügyi miniszter. Németországban éppen egy éve döntöttek arról, hogy három évre felfüggesztik az úgynevezett munkapiaci elsőbbségi vizsgálatot azokban a térségekben, ahol az országos átlag alatt van a munkanélküliség. Ez azt jelenti, hogy ha a régióban egy menekült jelentkezik egy állásra és alkalmasnak bizonyul, felvétele előtt nem kell megvizsgálni, hogy van-e alkalmas német vagy más uniós állampolgár jelentkező a munkára.Hessen tartományban 2016 végén a nyolc leggyakoribb származási országból – Afganisztán, Eritrea, Irak, Irán, Nigéria, Pakisztán, Szomália és Szíria – majdnem 17 ezer menekültet foglalkoztattak. A munkavállalók több mint fele szakképzettséget igénylő munkakörben tudott elhelyezkedni, 42,1 százalékuk pedig kisegítő munkásként kapott állást. Továbbra is gond a nyelvtudás hiánya. Sonja Kazma, a szövetségi munkaügyi hivatal (BA) egyik regionális igazgatója szerint „ami a jogszabály szerint lehetséges lenne, az a gyakorlatban gyakran kudarcba fullad a hiányzó nyelvi és szakmai ismeretek hiányában”. A nagyobb üzemekben és gyárakban továbbra is nehézkes a beilleszkedés, de a kisiparosoknak sokat segített a jogszabály-változtatás. A festőknél, víz- és gázszerelőknél vagy takarítócégeknél jobban működik az integráció – mondta Sabine Mexer, a hannoveri iparkamara menekültügyi megbízottja a dpa-nak. Az eredmények dacára azonban sok menekültnek nincs munkája. Sachsenben például tavaly decemberben a leggyakoribb származási országokból érkező, munkaképes menekülteknek majdnem hatvan százaléka volt munkanélküli. A helyzeten javíthat a fiatal menedékkérők képzése, Berlinben és Rajna-vidék-Pfalzban október óta több mint ezer-ezer menekült fiatal jelentkezett ipari tanulónak.