Eddig 14 750-en kértek magyar állampolgárságot

Az első hónapok tapasztalatai alapján a kormánybiztosi koordináció és az államigazgatási szervek közötti együttműködés hatékony volt - összegezte az államtitkár.

Elmondta: a januári indulástól március 2-ig a külképviseletekre 14.750 honosítási és 5.795 névmódosítási kérelem érkezett. A legnagyobb forgalmat a csíkszeredai, a szabadkai és a kolozsvári főkonzulátus bonyolította le. Csíkszeredán több mint 21 ezer, Szabadkán több mint 13 ezer, Kolozsvárott több mint 11 ezer előzetes jelentkezést regisztráltak, és napi 150-300 új ügyfél jelentkezik.

Az első ünnepélyes eskütételek március 14-én és március 15-én lesznek. Március 14-én és március 15-én Kolozsvárott és Csíkszeredán lesznek eskütételek több körben, emellett a nemzeti ünnepen teszik le az állampolgársági esküt többen Szabadkán, majd március 16-án Berlinben, Londonban és Torontóban.

Németh Zsolt - felsorolva az elmúlt időszak intézkedéseit és fejlesztéseit - kiemelte, megteremtették a feltételeit annak, hogy a külhoni magyarok nevüket és szülőhelyüket is visszakaphassák. Mint elmondta, a honosítási okirat hátoldalára kerül majd a névmódosítási határozat, így nem egy idegen nevű, hanem magyar nevű személyeket honosítanak majd - jelezte.

Szólt arról, hogy a honosítási okiraton a kérelmező választása szerint születési helyként vagy csak a helység történelmi magyar neve szerepel, vagy pedig a magyar elnevezés és zárójelben a mostani, idegen nyelvű elnevezés. Minden más okiraton születési helyként a történelmi magyar elnevezés, és zárójelben a mostani elnevezés és országnév lesz feltüntetve.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a hónap végétől az útlevél kérelmek befogadása is megkezdődhet a külképviseleteken.

A külügyi államtitkár kiemelte a határon túli magyar szervezetek tájékoztatásban betöltött szerepét. Munkájukat felbecsülhetetlennek nevezte és mint mondta, tájékoztató feladatukat kifogástalanul végzik el.
Németh Zsolt azt mondta, azzal számolnak, hogy a honosítási eljárás a konzulátusokon hosszú évekre nagyon komoly kapacitásokat köt majd le.

Nagy Gábor Tamás (Fidesz), a testület alelnöke elmondta: március 15-én a Budai Várban 30-50 csángó számára szerveznek ünnepélyes állampolgársági esküt. A kormánypárti politikus arra volt kíváncsi, hogy Felvidéken és Kárpátalján is vannak-e az eljárásban közreműködő civil szervezetek.

Szabó Vilmos (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy Ukrajnával van-e egyeztetés, mi a helyzet Szlovákiával, s idézte azokat az információkat, miszerint Szerbiában bizonyos állásokat nem tölthetnek be azok, akik kettős állampolgárok lesznek.
Az ellenzéki politikus azt mondta, elismerés illeti azokat, akik a honosítás előkészítésében és lebonyolításában részt vesznek. Ugyanakkor megjegyezte: beárnyékolja "ezt a történetet", hogy a kormány csak "a szívének kedves" külhoni magyar szervezeteket vonja be a folyamatba. Az RMDSZ miért nem tud ebben a munkában részt venni, és miért kell Demokrácia Központnak hívni ezeket az irodákat, ha nincs mögöttes szándék - sorolta kérdéseit. Megjegyezte: a 2004. decemberi népszavazáshoz vezető úton minden magyarországi parlamenti pártnak megvan a felelőssége, így a Fidesznek is.

Tilki Attila (Fidesz) visszautasította a szocialista képviselő utóbbi állítását. "Felháborító, hogy az MSZP politikusa beszél arról, milyen felelőssége van más parlamenti pártoknak a 2004.évi gyászos emlékű népszavazásban" - fogalmazott, hozzátéve: a Fidesznek ebben semmilyen felelőssége nincs.

Kalmár Ference (KDNP) szintén megdöbbenésének adott hangot Szabó Vilmos ezen kijelentése miatt. Elmondta: arra készülnek, hogy augusztusban, a szőregi csata évfordulóján állampolgársági esküt szerveznek Szegeden.

Németh Zsolt azt mondta, hogy a csángók és egyéb szórvány területek esetében átmenetileg a kihelyezett konzuli napok jelenthetnek megoldást. Szlovákiát illetően megvárják, amíg a Szlovák Nemzeti Tanács döntést hoz, és amíg a jelenleg érvényben lévő tiltást feloldják. Addig a szlovák fél javaslatát sem minősítik, és nem tárgyalnak róla. Hozzátette: bíznak benn, hogy a megoldás a korábbi miniszterelnöki ígérettel összhangban lesz.

Ukrajnából ellentétes hírek érkeznek, jó esély van, hogy a jelenlegi helyzet maradjon fenn - jegyezte meg Németh Zsolt. Kiemelte: Magyarország az Ukrajnával való párbeszéd híve. Szerbiával kapcsolatban azt mondta, nincs olyan tendencia, mint Szlovákiában, ahol az ottani kereszténydemokraták a rendészeti szférában a munkavállalás széleskörű korlátozásában gondolkodnak.

A honosításban résztvevő külhoni magyar szervezetőkről azt mondta: a kormány álláspontja, hogy egy közvető - nem pártszerű - tömörüléssel alakítanak ki szerződéses együttműködést, de mindenkivel nyitottak a kooperációra. A Demokrácia Központok elnevezést az érintettek választották - jegyezte meg.

A tájékoztatás végén Kovács László (MSZP) alelnök arról beszélt, hogy jó szívvel támogatják a kormány politikáját, ha az valóban szolgálja a határon túli magyarok érdekeit. A megosztásra irányuló törekvések nem használnak az ottélő magyaroknak - hangoztatta és bírálta Pelczné Gáll Ildikó, Fidesz alelnök RMDSZ-kongresszuson elmondott beszédét.

Németh Zsolt válaszában azt mondta, az elmúlt 20 év szocialista nemzetpolitikáját jól tükrözte az a kampány, amit a 2004-es népszavazás előtt folytattak, illetve a 2002-es 23 millió román munkavállalóval való riogatás.

Ha Kovács László úgy gondolja, saját pártjának érdekeinél is fontosabbak a határon túli magyarság érdekei, hajlandóak tárgyalni - tette hozzá a külügyi államtitkár.