Derűlátóbbak az unió polgárai

A bővítést követően a megkérdezettek több mint fele (56 százalék) jó dolognak tartja az EU-tagságot, és növekedett azok száma is, akik úgy látják, hogy a tagság hasznot hoz számukra (53 százalék). Nőtt azok száma is, akik bizalommal vannak a Európai Bizottság (52 százalék) és a Parlament (57 százalék) iránt, és erősödött az EU-alkotmány támogatói bázisa is. A megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) támogatja az uniós alaptörvény bevezetését.

Nem bíznak az egészségbiztosítási rendszerben

A huszonötök polgárainak 35 százaléka vélte úgy, hogy az életük általánosságban véve jobbra fordul majd, addig az ország gazdasági helyzetének javulásában csak 18 százalék, a foglalkoztatási helyzet javulásában pedig 17 százalék reménykedett. Ezek után nem meglepő, hogy a megkérdezettek leginkább a munkanélküliség rémétől tartanak (46 százalék). Figyelemreméltó, hogy ez az adat az újonnan csatlakozott országok körében még magasabb, és eléri a 62 százalékot. Az uniós polgárok ezenkívül még a gazdasági helyzet negatív változásaitól (27 százalék) és a bűnözéstől (24 százalék) tartanak. A felmérés szerint a polgárokat ugyanolyan mértékben (16 százalék) aggasztja az infláció, a terrorizmus és az egészségbiztosítási rendszer alakulása.

A megkérdezetteknek 53 százaléka vélte úgy, hogy országa profitált az uniós tagságból (ez 6 pontos javulást jelent a legutóbb mért adatokhoz képest). A felmérés szerint az írek húzták a legtöbb hasznot az EU-tagságból (87 százalékuk vélekedett ekként), őket a litvánok (78 százalék), Görögország (76 százalék), Belgium és Luxemburg (72 százalék) követi.

További bővítések

A megkérdezett uniós polgárok több mint fele (53 százalék) támogatja, hogy a következő években újabb országok csatlakozzanak az Európai Unióhoz. A további bővítéseknek egyébként a májusban csatlakozott országok a legnagyobb hívei: a leginkább a lengyelek (78 százalék), a litvánok (76 százalék) és a szlovének (75 százalék) támogatják új tagok felvételét. A legkevésbé bővítéspártinak (a régiek közül) Ausztria (28 százalék), az újak közül pedig Málta (61 százalék) bizonyult. Érdekesség egyébként, hogy a tagjelölt országok közül a bővítést Románia polgárai támogatják a legjobban (76 százalék) és Törökország a legkevésbé (62 százalék).