Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnököt a szavazók túlnyomó többséggel újraválasztották – állapította meg tegnap a központi választási bizottság elnöke a csaknem végleges adatok alapján. Putyin a voksok 71,2 százalékával nyert.
Demokratizálás helyett modernizálás
Nyikolaj Haritonov kommunista jelölt a voksok 13,7 százalékát kapta, ami a vártnál jóval több: mutatja, hogy a kommunista párt a fő ellenzéki erő maradt. De Haritonov eredménye jócskán elmaradt a Gennagyij Zjuganov pártelnök által a 2000-es elnökválasztáson gyűjtött 29,21 százaléktól. A nemzeti-baloldali Szergej Glazjev mindöszsze 4,1, a liberális Irina Hakamada pedig alig 3,9 százalékot kapott. A kép tehát a baloldali és jobboldali ellenzék teljes vereségét mutatja. A 2000-es elnökválasztást Putyin (Borisz Jelcin utódaként) nem egészen 52 százalékos voksaránnyal nyerte meg. Mostani több mint 71 százalékos támogatását annak köszönheti, hogy az olajkonjunktúra talaján stabilitást teremtett, feltámasztva a nemzeti önbecsülést. Ugyanakkor saját kezében összpontosított minden hatalmat, veszélyeztetve a demokratizálódást. Mindamellett Putyin tegnap hajnali sajtóértekezletén nemcsak a gazdasági és a szociális szféra fejlesztésében ígért felelős lépéseket, hanem megfogadta a többpártrendszer és a civil társadalom erősítését, valamint a média szabadságának biztosítását is. – Az oroszok abban a reményben szavaztak Putyinra, hogy második hivatali időszaka legalábbis nem lesz rosszabb, mint az első – írta az Izvesztyija, amely szerint Putyin határozottan ráállt a felülről való reformok hagyományos orosz útjára, és (ha kell, erővel) tuszkolja Oroszországot a haladás irányába, ahogyan az felülről látszik. Ez a demokratizálás helyetti modernizálás útja – vélte a lap.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.