Délutánra kiderülhet, ki lesz a jelölt az Európai Bizottság élére

Az elnököt a Lisszaboni Szerződés értelmében aztán immár az Európai Parlament feladata megválasztani. Diplomaták a csúcstalálkozó előtt úgy fogalmaztak, hogy nagy meglepetés lenne, ha az állam- vagy kormányfők végül nem Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt neveznék meg jelöltként.

Junckert az Európai Néppárt küldöttei választották meg csúcsjelöltjüknek, mint akit a brüsszeli testület élén szeretnének látni, az Európai Parlament legjelentősebb pártjai pedig abban állapodtak meg, hogy neki, mint a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének kellene lehetőséget kapnia, hogy megpróbálja maga mögé állítani a többséget az Európai Parlamentben.

Jean-Claude Juncker kiválasztását David Cameron brit miniszterelnök ellenzi a legvehemensebben, aki a csúcsra érkezve is leszögezte: nem tartja megfelelő embernek Junckert a posztra. Cameron már korábban közölte, hogy mindezidáig példa nélkül álló módon szavazást fog kérni a jelöltről. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth Rádióban reggel szintén azt mondta, hogy nem támogatja Juncker megválasztását.

Az uniós szerződések értelmében az Európai Bizottság elnökének személyére a tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács tesz javaslatot az Európai Parlamentnek, az EP-választások eredményeinek figyelembevételével. A jelöltről ezt követően a 751 tagú uniós parlament szavaz, megválasztásához egyszerű többségre van szükség. Ha nem kapja meg a többségi támogatást, az állam- és kormányfői tanács új jelöltet javasol.

Gianni Pittella, az Európai Parlament ügyvivő elnöke, akivel a csúcs előtt mindig eszmét cserélnek a tagállamok vezetői, így figyelmeztette a Lisszaboni Szerződést is megszövegező Európai Tanács tagjait: "Ha ilyen otrombán figyelmen kívül hagyják a választók akaratát, akkor senki se lepődjön meg, ha az emberek mindörökre hátat fordítanak Európának".

Az Európai Tanács pénteki megbeszéléseinek napirendjén energia- és klímaügyek, a bel- és igazságügyi együttműködés jövője, a gazdaságpolitikák összehangolását szolgáló úgynevezett európai szemeszter szerepel, valamint a tagállamok vezetői várhatóan üdvözlik, hogy Litvánia jövő év elejétől bevezetheti az eurót, és támogatásukról biztosítják, hogy Albánia tagjelölt státust kapjon. Az ezt követő munkaebéden a tagállamok vezetői külön eszmecserét folytatnak Ukrajna elnökével, Petro Porosenkóval, és áttekintik az ukrajnai válság legutóbbi fejleményeit.