Dél-Koreában az ügyészek 30 év börtönbüntetést kérnek a posztjáról eltávolított államfőre

Az ügyészek egyben 110 millió dollárnak megfelelő pénzbüntetés kiszabását is követelték a volt elnökre, aki nem tanúsított megbánást az alkotmányos rend megbontása és az állam erejébe vetett közbizalom elvesztése miatt. Pakot vesztegetéssel, kényszerítéssel és államtitoksértéssel is vádolják.

A szöuli központi körzeti bíróság várhatóan a nap folyamán hozza meg ítéletét, és megállapítja a büntetési tételt is, ha a vádlottat bűnösnek találják.

Han Dong Hun ügyész hangoztatta:

"a bíróságnak szigorú büntetés kell kiszabnia, amellyel azt üzeni a nyilvánosságnak és a politikusoknak, hogy ez a szomorú történet nem ismétlődhet meg". 

Ha Pakot bűnösnek találják, akkor az ország történetében ő lesz a harmadik elnök, akit elítélnek. A korábbi elítéltek a hadsereg tábornokai voltak, akiket az 1979-es hatalomátvételért, valamint civilek 1980-ban elkövetett lemészárlásért vontak felelősségre.
 

Pak Gun Hje nem volt jelen a keddi tárgyaláson. A volt államfő azóta marad távol a pertől, hogy fogva tartását a bíróság tavaly októberben hat hónappal meghosszabbította. Védőügyvédjei lemondtak tisztségükről. Pak Gun Hje nem volt hajlandó találkozni a melléje az állam által kirendelt ügyvédekkel, akik azóta ellátják védelmét a bíróságon.

Az ítélet kihirdetéséhez szükséges lesz a vádlott jelenléte, a bíróság ezért újabb őrizetbe vételt rendelhet el, ha Pak megtagadja a megjelenést. Amennyiben elítélik, akkor védőügyvédeinek csapata megfellebbezi a döntést, mivel Pak Gun Hje a kezdetektől fogva tagadott minden törvénysértést.

Pak Gun Hjét, az országot a múlt század 60-as és 70-es éveiben irányító katonai diktátor, Pak Csong Hi lányát azért váltotta le a dél-koreai parlament, mert kiderült, hogy barátnője, Csoj Szun Szil kormányzati és személyi döntésekbe is beleszólhatott, holott semmilyen hivatalos tisztsége nem volt, a kormányzat pedig hatalmas összegeket sajtolt ki nagyvállalatokból, és a pénzek olyan alapítványoknál kötöttek ki, amelyeket Csoj ellenőrzött. Ő volt Dél-Korea első olyan demokratikusan választott elnöke, akit a parlament elmozdított hivatalából.