Csődhelyzetbe lavírozza magát az USA

ÖSSZEFOGLALÓ

Tegnap a szenátusban megszületett a megállapodás az adósságplafon megemeléséről és a szövetségi kormányzat finanszírozásának újraindításáról. A döntés értelmében az adósságplafont a február 7-ig tartó időszakra emelik meg. Az adósságlimit módosításáról és az ideiglenes költségvetésről szóló törvénytervezetet a kongresszus mindkét házának – vagyis a republikánus többségű képviselőháznak is – meg kell szavaznia, márpedig ez lesz a nehezebb feladat, mivel a republikánusok Barack Obama elnök egészségügyi reformja miatt nem hajlandók bólintani a költségvetésre és az adósságplafon kitolására, amire máig van csak idő. A procedúra lassúsága miatt szinte bizonyos, hogy ma még nem születik meg az elnök által is aláírt megállapodás.

Mekkora pénzhegy

a 16,7 billió dollár?

Az amerikai államigazgatás fele a hónap eleje óta leállt, mivel az amerikai pártok nem tudtak elfogadni még egy átmeneti költségvetést sem. De ez semmi ahhoz képest, ha az USA tényleg nekiütközik az adósságplafonnak, ebben az esetben ugyanis csődbe menne. Ebben az esetben óriási globális pénzpiaci felfordulásra és gazdasági összeomlásra számíthatunk a kevésbé jó forgatókönyv szerint. De jó esetben is elég nagy megrázkódtatás lenne. Jelenleg az érdekel mindenkit, hogy valójában mennyi pénze van az USA-nak. A pénzügyminisztérium ugyanis trükkök százai segítségével fel tudott szabadítani némi pénzt különböző tartalékokból, ebből élnek most. Ha ezt nem tették volna meg, akkor gyakorlatilag már most csődben lennének – a 16,7 billió dolláros adósságplafonba már korábban beleütköztek, nem vehetnek fel több hitelt. A 16,7 billió dollárt úgy képzeljük el, hogy ha 100 dolláros bankókat raknánk egymásra, akkor a pénzhegy meghaladná a 2001-ben elpusztított World Trade Center 410 méteres magasságát – ráadásul a pénztorony két futballpályányi területet foglalna el!

Mikor fogy el a pénz?

Az adósságot ugyan tovább tudják görgetni, csakhogy kamatot is kell fizetni utánuk. November 1-jén viszont már biztosan csődbe mennek, mivel akkor több, mint 60 milliárd dollárt kell a szociális ellátórendszerekbe utalni. Ehhez képest már múlt pénteken is csak 34 milliárd volt az egyenleg. Jönnek be új adók is, de a kiadások nagyobbak, ezért a november 1-jei kifizetések már tényleg túl nagy akadálynak bizonyulnak majd. A kongresszus költségvetési hivatala szerint valamikor október 22. és 31. között fog végleg elfogyni a pénz. A Goldman Sachs elemzése szerint a jövő hetet még bírni fogja az államkassza, végig 10 milliárd dollárnál magasabb lesz az egyenleg. Ha a törvényhozás nem képes a továbbiakban sem lépni, akkor valóban technikai csődesemény történhet az Egyesült Államokban és ennek meg nem jósolható (de feltehetően nagyon súlyos) következményei lesznek. Az adósságplafont nagyjából 1,1 billió dollárral kéne megemelni, hogy az ország biztonságosan tudjon működni 2014 végéig.

Mik a következmények?

Ha ma nem jutnak megállapodásra az USA-ban az adósságplafon kezeléséről, akkor hivatalosan is csődhelyzet áll be. Ez egy olyan pikáns eredményhez vezetne, hogy a világ devizatartalékain belül meghatározó részt kitevő USA-dollár mögötti ország az érvényben levő szabályozás miatt nem tud több hitelt felvenni – erre még nem volt példa az USA történetében. A megoldás az adósságplafon megemelése lenne, melyhez politikai konszenzusra van szükség a két nagy párt között. Krízishelyzetekben ez a konszenzus viszonylag gyorsan ki szokott alakulni, most azonban lényegesen komolyabban egymásnak feszülnek a politikai színtér játékosai.

A meglévő pénzügyi tartalékokból a fizetési képesség egy bizonyos ideig még fennáll, de új hitel felvételére (melynek szükségessége negatív költségvetési egyenleg mellett hamarosan bekövetkezik) nem lesz mód. Megállapodás hiányában a nagy hitelminősítők le fogják minősíteni az USA-t, mely több befektető számára azonnali eladási kényszerhez vezethet, azaz meg kell válnia amerikai államkötvényeitől és részvényeitől. A dollár pillanatokon belül drámai gyengülésen mehet keresztül. A valós hatások a legtöbb elemző szerint is „beláthatatlanok”, meghaladhatják a 2008-as Lehman-csőd által generált nagy pénzügyi pánik (és válság) hatásait. A „beláthatatlan” következmények a következő hatásokkal bírhatnak:

u Rövid idő alatt elszabadulnak a kamatok, hiteloldalon megugrik a törlesztő részlet.

u A lekötött betéteken jelentős kamatveszteség lesz (az elérhető kamatszinthez képest).

u A nemzetközi fizetési forgalom részleges, vagy nagyobb mértékű befagyásával, a hitel elérhetetlenségével az árak hirtelen elkezdenek nőni, a pénz elértéktelenedhet.

u A kötvény- és a részvénybefektetések hatalmas veszteséget eredményeznek.

u Az általános pánikhangulat zavarokat okozhat a tőzsdéken, megtorpan a világgazdaság növekedése.

Csődhullám söpör végig?

A kisebb országok államcsődje lakosságuk minden szenvedése ellenére közgazdasági szempontból szerény hatással jár. Az USA kötvényei azonban kritikus szerepet játszanak a világ pénzügyi rendszerében. A világ bankjainak és befektetési alapjainak kezében 12 ezer milliárd dollárnyi amerikai állampapír van, amelyeket rövid távú hitelfelvételeik fedezeteként használnak. Ha az amerikai kormány fizetésképtelenné válik, azaz nem vállalja ezek törlesztését, akkor az állampapírok alkalmatlanná válnak szerepük betöltésére, ami a hitelpiacok lefagyásához és a pénzpiacokon végigsöprő durva bankcsődhullámhoz vezethet. Mivel ilyenre még nem volt példa, nehéz megbecsülni a hatását, de a Goldman Sachs elemzői úgy vélik, hogy az összeomlás egy év alatt az amerikai GDP 4,2%-át temetné maga alá. (MTI, Index, Portf., NapiG., só)