Csehország: Mi legyen a sorsa Palacký agyvelejének?

A 19. századi cseh nemzeti mozgalmak egyik vezető személyiségének agyvelejét 1876-os halála után egy speciális kémiai oldatba tették, amely az utóbbi 60 évben a prágai nemzeti múzeum panteonjában őriztek. A Vencel-tér felső részét lezáró történelmi épület azonban rövidesen teljes felújításon megy keresztül, ezért az összes kiállítási tárgyat máshol kell elhelyezni.

Palacký agyvelejét, amely glycerol és formaldehid oldatban egy faládikóban üvegedényben van elhelyezve, a múzeumból pénteken ünnepélyesen átszállították a belvárosi Palacký utcában lévő emlékházba, ahol a történész élete utolsó éveit töltötte,  s ahol meg is halt.

Mi lesz a jövőbeni sorsa ennek az ereklyének, egyelőre kérdéses. "Több változattal dolgozunk. Mérlegeljük, hogy eltemessük-e a Mělník városa melletti Lobkoviceben lévő családi sírboltba, visszahozzuk-e a nemzeti múzeumba vagy egyáltalán mi is legyen vele. A megoldásba a közvéleményt is szeretnénk bevonni, ezért társadalmi vitát indítunk nemcsak az agyvelő elhelyezéséről, de Palacký személyiségéről és jelentőségéről is" - nyilatkozta Michal Lukes, a nemzeti múzeum vezérigazgatója pénteken újságíróknak.

A történész és politikus a maga korában nagy köztiszteletnek és elismerésnek örvendett, temetésén tízezrek vettek részt. Bebalzsamozott holtteste hosszabb ideig az Óvárosi városházában volt kiállítva. Agyvelejének, tehát teste azon részének megőrzéséről az utókornak, amelyben a cseh nemzet számára oly fontos gondolatok megszülettek, a korabeli cseh politikai és kulturális elit hozott döntést.

Palacký cseh nemzeti történelme mind a mai napig a szakma alapfontosságú művei közé tartozik. Ugyanakkor Palacký fogalmazta meg és népszerűsítette azt az elméletet, miszerint a magyar állam megalakulása a mai Közép-Európában a szlávokra nézve rendkívül katasztrofális következményekkel járt.