Csak tíznaposra tervezik a háborút

Az EB-nyilatkozat a jelek szerint hamarosan meginduló fegyveres beavatkozás jogszerűségéről azonban nem kívánt állást foglalni. Az EU végrehajtó szerve sajnálattal állapította meg azt is, hogy a válság ismét napvilágra hozta az unió közös kül- és biztonságpolitikájának gyengeségeit, amelyekre korábban már számos alkalommal felhívta a figyelmet. Az EB fenntartja továbbá azt az álláspontját, amely szerint az adott körülmények között „nagyon nehezen lenne elképzelhető”, hogy az EU vagy tagországai részt vehetnének Irak újjáépítésében.

A tizenötök külügyminiszteri értekezlete foghíjasra sikeredett. Jack Straw brit külügyminiszter a kormány számára létfontosságú parlamenti szavazás miatt távolmaradt. A francia, a német és a spanyol diplomácia vezetőjének megérkezését Brüsszelbe pedig csak a késő esti órákra várták. A külügyminiszterek napirendjén szerepelt a csütörtökre és péntekre tervezett, kötetlennek nevezett EU-csúcs előkészítése is.

CIPRUSON AZ ELLENŐRÖK

Megérkeztek tegnap Cirpusra az ENSZ fegyverzetellenőrei, akik azután távoztak Irakból, hogy George Bush ultimátumában háborúval fenyegette meg Szaddám Huszein iraki elnököt. Cipruson van az ENSZ Felügyeleti, Vizsgálati és Ellenőrzési Bizottságának (UNMOVIC) az a központja, ahol az iraki ellenőrzések hátterét biztosítják. Az első repülőgéppel az Irakban dolgozó 134 ellenőr közül mintegy 80 érkezett az őket támogató személyzettel együtt a földközi-tengeri szigetre. A további ENSZ-ellenőrök és a világszervezet több mint 100 segélyszervezeti munkatársának elszállítására egy második repülőgépet is Bagdadba rendeltek. Hiro Ueki, az UNMOVIC szóvivője sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenőrök távozni kényszerültek Irakból, de jelezte, hogy erről felső szinten született döntés.

HÁROMEZER BOMBÁVAL INDĺTANAK

A légi hadviselés történetének eddigi legpusztítóbb támadásával akarják kezdeni a szövetségesek az Irak elleni háborút, amely gyorsabb és eredményeiben teljesebb lesz, mint az első Öböl-háború. A The Times katonai szakelemzője szerint a háború első két éjszakáján a szövetségesek több mint 3 ezer, pontosan célra vezérelt bombát és rakétát indítanak útnak, és ettől azt várják, hogy az iraki haderő működésképtelenné válik. A hadműveletek első éjszakájára több mint 300 katonai célpont kilövését tervezik. Az elemzés szerint az első Öböl-háború első éjszakáján 46 kulcsfontosságú célt sikerül megsemmisíteni. Az akkor ledobott 88 500 tonna bombának jóval kevesebb mint a 10 százaléka, 6520 tonna volt célra vezérelt, a többi alig volt pontosabb, mint a második világháború szőnyegbombázásaiban használt egyszerű légibombák. A jelenlegi haditervek szerint a célra vezérelt bombák és rakéták aránya 90 százalék lesz.

AZ UTCAI HARCOK RÉME

A szakértő szerint 1991-ben csak a szárazföldi hadműveletek légi előkészítése 39 napig tartott. Most, ha minden a tervek szerint alakul, az egész háború – és Szaddám Huszein iraki elnök rendszerének felszámolása – egy hétig, legfeljebb tíz napig fog tartani. Tizennégy brit célkijelölő szakember dolgozik éjjel-nappal annak meghatározásán, hogy a királyi légierő mit bombázhat Irakban. A csoport tagja egy jogász és egy politikai tanácsadó is; munkájuk célja az olyan humanitárius és PR-katasztrófák elkerülése, mint amilyen az egyik bagdadi menedékhely bombázása volt 1991-ben ebben a támadásban 400 nő és gyermek halt meg. „Ez igen súlyos ügy, ha valami rosszul alakul, az ember háborús bűnök vádjával bíróság előtt találhatja magát” mondta a The Timesnak egy név nélkül idézett katonai szakértő. A The Daily Telegraph katonai szakírója szerint a háború nyugati ellenzői azt jósolják, hogy a szövetségesek súlyos veszteségekkel járó utcai harcokba fognak bonyolódni Bászrában, Bagdadban, Moszulban és más iraki nagyvárosokban, mivel Szaddám hadserege most nem a sivatagban, hanem Irak mélyén, stratégiai célpontok körül várja a támadást. Az elemzés szerint azonban nem lesz szükség városi hadviselésre, elegendő lesz a legnagyobb városokat ostromgyűrűbe fogni és elvágni víz- és áramellátásukat. Ez arra fogja kényszeríteni az iraki erőket, hogy a városokon kívül vegyék fel a harcot, ami egyértelmű vereségükhöz fog vezetni. (MTI, TASR)

Irakiak pere idősebb Bush ellen

Bagdad/Brüsszel. Hét iraki család tegnap pert indított Belgiumban idősebb George Bush volt amerikai elnök és három további amerikai vezető ellen az 1991-es Öböl-háborúban elkövetett bűncselekmények miatt. A panaszosoknak több hozzátartozója életét vesztette egy 1991. február 13-i akció során, amikor egy civil óvóhelyet ért bombatámadás. A támadásnak összesen 403 civil halottja volt. Az érintett családok közül jelenleg kettő Belgiumban él. A keresetben id. Bush mellett érintett Dick Cheney jelenlegi alelnök, Colin Powell külügyminiszter, aki az Öböl-háború idején vezérkari főnök volt, valamint Norman Schwarzkopf tábornok, a Sivatagi Vihar hadművelet egykori parancsnoka. (MTI)